Pontosan nem tudni, hány kórháznak nincs felelősségbiztosítása. Nyilvántartás nem létezik, az intézmények pedig titkolóznak. Nem csoda: a törvény szerint ilyen esetben be kellene vonni a működési engedélyüket. Erre eddig nem akadt példa, az Egészségügyi Minisztérium és a tisztiorvosi szolgálat szemet huny a mulasztás felett. Néhány intézmény bezárása ellátási káoszt okozna, a lakosság felháborodna, amiért senki nem vállalja a felelősséget.
Nincsenek sokkal jobb helyzetben azok az intézmények sem, amelyeknek van biztosításuk, a biztosítás ugyanis általában csak ötmillió forintos kártérítésre nyújt fedezetet. A betegeknek mégsem kell tartaniuk attól, hogy a megítélt összeget nem kapják meg. A kórház köteles fizetni. Ha nincs pénze, akkor a tulajdonos, legtöbb esetben az önkormányzat nyúl a zsebébe.
Mi történik, ha egyszer a tulajdonosnak sem lesz elég pénze, hogy segítsen? – tette fel a kérdést lapunknak adott nyilatkozatában Harmat György, a Madarász utcai gyermekkórház főigazgatója. Szerinte csőd fenyegetne. Az intézményeknek csak annyi bevételük van, amennyit a teljesítményük után az egészségbiztosítótól kapnak. Ebből fedezik a dolgozók bérét, az eszközöket, a rezsit. Kizárólag innen, azaz a betegellátástól lehet elvonni a pénzt az akár több tíz milliós kártérítésre. Csak a nyilatkozatok szintjén van politikai szándék a helyzet rendezésére. Rácz Jenő egészségügyi miniszter – még államtitkárként – tett ígéretet erre, megoldás azonban nincs – szögezte le Harmat György.
Többféle elképzelés létezik. Sokan jó megoldásnak tartanák, ha a kórházak kockázatközösségbe tömörülve kötnének biztosítást, amihez társulna viszontbiztosítás és állami garanciavállalás is. Ehhez viszont nagyon sok pénz kell – hangsúlyozta Simon Tamás ügyvéd, biztosítási szakjogász. Szerinte először jogszabályban kellene kimondani, hogy a felelősségbiztosítást kötő cégnek a járóbeteg-intézményeknél esetenként 20 millió forintig, a fekvőknél pedig 40 millióig kellene helyt állnia. A legfontosabb probléma, hogy hét éve nincs előrelépés, amely a kórházakat segítené.
A kórházak a magas biztosítási díjakra panaszkodnak, ezek 1999 és 2003 között átlagosan valóban 344 százalékkal emelkedtek, igaz, a 90-es évek közepétől 1999-ig nem változtak. A kórházbiztosításban szinte egyedüliként megmaradt Allianz Hungária ügyvezetőigazgató-helyettese, Déri Katalin azt hangsúlyozta: ez nem állami cég, veszteséges portfóliót nem működtethetnek. Már csak azért tudnak fekvőbeteg-ellátó intézmények biztosításával foglalkozni – ami önmagában veszteséges –, mert mellette sok magánorvossal van szerződésük. A kárigény 99 százalékát a kórházi esetek miatt nyújtják be. Nagy gondot okoz, hogy a kórházak akkor sem ismerik el a felelősségüket, ha a biztosító szakértője szerint is hibáztak. Ekkor a biztosító nem tud peren kívül fizetni, a bírósági ügy évekig elhúzódik, a kamatok pedig az egekbe szöknek. Ábrahám László ügyvéd szerint viszont sokszor a biztosító akadályozza a peren kívüli megegyezést, holott a kórház hajlandó lenne erre.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
