Amennyiben a kormány október 31-ig nem nyújt be pótköltségvetést az Országgyűlésnek, akkor november 30-ig szabadítsa fel az államháztartási céltartalékot a központi büdzséből az önkormányzatok számára – ezt tartalmazza Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési határozati javaslata, amelyet a képviselő reményei szerint a Ház a jövő szerdai, a helyhatóságok helyzetéről szóló politikai vitanapján már értékelni is tud. A fideszes politikus, aki egyszersmind Debrecen polgármestere is, emlékeztetett arra: az idei költségvetés ugyan ad az önkormányzatoknak támogatást, ám ennek mintegy 60 százalékát azonnal vissza is veszi azzal az intézkedéssel, amely előírja, hogy az szja helyben maradó részének valamivel több mint 12 százalékát céltartalékba kötelesek helyezni.
Ezzel az összeggel a helyhatóságok nem tudnak tervezni, a pénz további sorsáról a törvény semmit nem ír elő. Indoklásként az olvasható a jogszabályban, hogy a „gazdasági növekedés függvényében szükséges az államháztartás egyensúlyának biztosítása”. Kósa szerint ezzel a költségvetés nyíltan beismeri, hogy nagyon komoly az államháztartás válsága. A politikus ahhoz hasonlította az intézkedést, amikor a bácsi csokit kínál a gyerekeknek, ám az édesség nagyobbik részét ugyanazzal a mozdulattal letöri, zsebre vágja, s közben azt mondja: adtam nektek egy tábla csokoládét. Ez – jegyezte meg a fideszes képviselő – nyilvánvaló átverés. – Bár a kormány mindig arról beszél, hogy alapvetően rendben mennek a dolgok, lendületben a gazdaság, úgy tűnik, az valójában a lejtőn halad, lefelé lendületben – jegyezte meg. Mint mondta, 2005-ben elképesztően rossz helyzetben vannak az önkormányzatok, a legtöbb helyhatóságnak hitelt kell felvennie működése finanszírozásához is. Az ez évi büdzsé ugyanis nemcsak a közalkalmazotti és köztisztviselői bér nagymértékű emelésével hozta nehéz helyzetbe a települések irányítóit, hanem azzal is, hogy e bérek fedezetét nem adta oda az önkormányzatoknak.
Az országgyűlési határozati javaslatban foglaltakról szólva Kósa jelezte: pótköltségvetés esetén – amit köztudomásúan akkor kell beterjeszteni a parlamentnek, ha rendkívül nagy az államháztartás, illetve a központi költségvetés problémája – nem könnyen bár, de a Fidesz el tudja fogadni, ha a kormány nem oldja fel az államháztartási céltartalékot. Azt azonban tarthatatlannak ítélik, hogy miközben a kormány valamennyi pénzügyi intézkedése arra utal, hogy óriási a baj, a hanta, a duma csak arról szól, minden rendben van. – Eközben tudjuk – fogalmazott a gazdatüntetésre utalva Kósa –, nem a gazdaság dübörög, hanem a traktorok.
Az önkormányzatok által kötelezően céltartalékba helyezett összeg nagyságát jelezve a politikus elmondta, hogy Debrecen esetében a kormánytól kapott normatív finanszírozású átengedett bevételek, illetve az szja-hozzájárulások 820 millió forint növekményt jelentettek 2004-hez képest, amiből most 460 millió forintot kellett zárolniuk. Magyarán: a kormány támogatása még a felét sem éri el annak, amiről előzőleg beszéltek. Kósa szerint országos szinten 25-30 milliárd forintról lehet szó – az összeg nagyságát érzékeltetve utalt arra, hogy a 400 ezer lakást érintő panelprogram teljes idei pályázati összege nem éri el a kétmilliárd forintot.
Adósságspirálban a nagyvárosok
A megyei jogú városok – bár különböző okokból – kivétel nélkül jelentős hitelfelvételre kényszerülnek az idén, tovább növelve eddig sem csekély adósságállományukat. Nem ritka, hogy működési célú hiányaikat takargatva fejlesztési hitel címén jutnak kölcsönhöz, majd számviteli csűrcsavarokkal oldják meg, hogy a pénzeket ott használják fel, ahol égető szükség van rájuk. Van példa kampány célú fejlesztéseket finanszírozó kölcsönökre is, és olyan is van, amikor régen eltervezett beruházások forrását teremtik elő hitelekből. Az eladósodottság mértéke a legszerencsésebb helyeken tíz százalék körüli, de van, ahol meghaladja a 25 százalékot.
Sopron 2002-ben mindössze 800 millió forint hitelt vett fel, tavaly 2,5 milliárdot, idén pedig 3,9 milliárd forint hitel felvételét tervezik. Év végére 5,3 milliárd forintos adósságállománnyal számolnak, ami a teljes visszafizetés idejére terheivel együtt meghaladja a tízmilliárd forintot. Az adósságállomány a 22 milliárd forintos költségvetéshez viszonyítva igen magasnak tekinthető. Az eladósodás fejlesztési célokat szolgál, a költségvetési előterjesztés tanúsága szerint útépítést, közlekedésfejlesztést kívánnak finanszírozni a többletforrásból.
Nyíregyháza adósságállománya 5,9 milliárd forint, amihez év közben 1,5 milliárd forintnyi kötvénykibocsátás társul. Utóbbit nem a város, hanem a százszázalékos tulajdonában lévő Sóstó Gyógyfürdő Rt. bocsátja ki abból a célból, hogy az élményfürdő építéséhez pluszforrást vonjon be. A városi költségvetés mérlegfőösszege 35 milliárd forint, az eladósodottság mértéke kötvény nélkül több mint 16 százalék, kötvénnyel együtt meghaladja a húsz százalékot.
Győr 33 milliárd forintból gazdálkodhat az idén, ám meglehetősen beszorított helyzetből. A város adóerő-képességét ugyanis úgy állapították meg, hogy tavaly több mint másfél milliárd forintot kellett befizetnie a költségvetésbe, idén pedig közel 1,8 milliárd ez a kötelezettség. A költségvetési hitelfelvételi előirányzat 2,6 milliárd forint, ebből fejlesztéseket finanszíroznának. A működési kiadások, illetve az adóerő-képesség miatti befizetési kötelezettség azonban a könyvvizsgáló szerint alultervezett, így valószínűsíthető, hogy kénytelenek lesznek felhasználni az önkormányzat rendelkezésére álló teljes hitelkeretet.
Kecskemét hitelállománya idén jelentősen, 2,7 milliárd forinttal ugrik meg, s év végére meghaladja a négymilliárd forintot. Ennek elsődleges oka az, hogy a közalkalmazotti béremelés fedezete nem áll másként rendelkezésre, de kell a többletforrás a most induló ISPA-beruházások saját erejének felmutatásához is.
Debrecen tavaly még a legkevésbé eladósodott városok közé számított, ám idén ebben is változás lehet, ha a tervezett fejlesztéseket meg akarják valósítani. A 41 milliárd forintot meghaladó büdzséhez 2,5 milliárd forint önkormányzati adósság és ugyanilyen volumenű kötvényadósság tartozik, amit tovább növel a város vállalkozási vagyonát kezelő holding hárommilliárd forintos adóssága. A költségvetés tervezésekor kétféle forrásbevonással számoltak a fejlesztések finanszírozására: vagy hitelt vesznek fel, vagy a város lakás- és telekvagyonának egy részét értékesítik. Az ilyen módon bevonni kívánt többletforrás mértéke meghaladja a hárommilliárd forintot. (D. M.)
