Megtorpant az adóreform

A pénzügyminiszter bevételi elvárásai miatt úgy tűnik, a korábbi kormányzati bejelentés, miszerint az adóreform legfontosabb célja az elvonás mértékének csökkentése, nem valósul meg. Draskovics Tibor hozzáállása rányomja bélyegét a javaslatok kidolgozásáért életre hívott adóreform bizottsági munkájára. Emiatt pedig egyre inkább távolodik a grémium közös elképzeléseinek, állásfoglalásának kialakítása.

Úgy tűnik, nem jutnak konszenzusra az adóreform-bizottság tagjai a közös koncepció kialakításában – nyilatkozta lapunknak Zara László. Az adózás egyszerűsítésével foglalkozó albizottság vezetője, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke aláhúzta: az egyeztetést és a közös álláspont véglegesítését s kormány elé történő benyújtását
e hónap végére tervezik, ám a jelenlegi állapot szerint a közeljövőben nem lesz megegyezés. A bizottság tagjai egyebek mellett például az élőmunkaterhek csökkentése és az iparűzési adó kérdésében sem tudtak megállapodni – tette hozzá Zara.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter nemrég azt mondta, az adóreformban akkora kockázatot szabad vállalni, amennyi nem veszélyezteti az egyensúlyőrző gazdasági folyamatokat. Sokak szerint ez azt jelenti, nem csökkennek az adók. Arra a kérdésre, mennyiben befolyásolja a bizottság munkáját a pénzügyminiszter kijelentése, Zara az alábbiakat felelte: ez meghatározza a bizottság gondolkodását. Pedig a módosításnak nemcsak 2005-re lenne hatása, hanem a 2006–2008 közötti időszakra is. Hiba, s nem vezethet sikerre a csupán a bevételeket szem előtt tartó gondolkodás, miközben a kiadási oldal felülvizsgálatával mindenki csak „kampányszerűen” foglalkozik. Az élőmunka terhének csökkentése ugyanis akkor is bevételkiesést eredményez, ha ezzel párhuzamosan az eddig a feketegazdaságban tevékenykedőket sikerül adófizetővé tenni.
Ismert, január 21-én Draskovics Tibor bejelentette: új, három-öt évre szóló adórendszert, adópolitikai chartát kíván kidolgozni a kormány a következő hónapokban. Többen, szélesebb adóalappal, egyszerűbben, kevesebb adót fizessenek. Az akkori elképzelés szerint az áfa huszonöt százalékos felső kulcsát legalább öt százalékponttal csökkenteni, a középső tizenöt százalékos és az alsó ötszázalékos kulcsot pedig egységesíteni akarják. Kóka János gazdasági miniszter hozzátette: az adóreform legfontosabb célja az elvonás mértékének csökkentése. Ezzel egy időben meg kell fékezni az állami bürokrácia burjánzását, mivel ez ugyancsak versenyképességet gátló tényező.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunknak aláhúzta: adóreformról beszélni addig nem lehet, míg a kiadások csökkentésével nem foglalkozik a kormány. Jelenleg csupán az adórendszer átrendezése zajlik. Emiatt Parragh szkeptikus, bár kiemelte, hogy a bizottságban komoly munka folyik. Hozzátette: a versenyképesség javítása érdekében gyors és hatékony lépésekre lenne szükség, különben az ország helyzete tovább romlik. Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke ismertette: a bizottság elképzeléseit nem ismerik, így arról nem tud nyilatkozni. Ismert viszont előttük a Fidesz elképzelése, mely a versenyképesség javítása érdekében több adónemben is csökkentést javasol, s ezt ők is jónak tartják. Mivel azonban ez átmenetileg bevételkiesést is hozhat, olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely e problémát orvosolni tudja. Fontos, hogy a versenyképesség helyreállítása és a hiány javítása érdekében e lépéseket a hazai és a nemzetközi bankok, valamint az EU is tolerálja.

---