Két hónap alatt 588 milliárd forinttal nőtt hazánk államadóssága, amely az idén január–februárban több mint öt százalékkal emelkedett – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb jelentéséből. A devizaadósság 396 milliárd forinttal, a forintadósság pedig 192 milliárddal növekedett a múlt hónap végéig. A most közölt adatok azt jelentik, hogy a 2002-es kormányváltás óta 47 százalékkal lett nagyobb Magyarország államadóssága, és mára eléri a 12 180 milliárd forintot.
A költségvetés vésztartalékának megemelését jelentette be tegnap Várfalvi István, a PM helyettes államtitkára, aki közölte: a tartalékképzés mértéke 160 milliárd forintra nő, azaz a GDP 0,8 százalékát teszi ki az eddigi mintegy fél százalékkal szemben. Várfalvi elismerte: a vésztartalék növelése főként a minisztériumok fejezeti előirányzatait, így például a beruházási, a területfejlesztési és az informatikai támogatásokat érinti. Az intézkedés nem zárolást, hanem tartalékképzést jelent. A tartalékok emelését korábban az Európai Bizottság, valamint az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin is kérte hazánktól „a költségvetésben mutatkozó kockázatok” ellensúlyozása érdekében.
Nemcsak a tartalékokat, de az államháztartás első negyedéves hiányára vonatkozó előrejelzését is megemelte tegnap a PM: az új prognózis szerint az eredetileg számolt 370 milliárd forint helyett immár 472 milliárd forint lesz az első három havi deficit. Februárban áfából mindössze 132 milliárd forint bevétele keletkezett a büdzsének, amely a prognózisnál negyvenmilliárd forinttal kevesebb befizetést jelent.
Könnyen lehet, hogy az idén is kevesebb általános forgalmi adó folyik be a költségvetésbe a tervezettnél. Tavaly az uniós csatlakozás miatti szabályváltozás miatt csappant meg az állam áfabevétele, az idén a felültervezett infláció járhat ugyanilyen eredménnyel. Várható, hogy a korrekció érdekében a kormány még nagyobb nyomást gyakorol majd a jegybankra a forint gyengítése érdekében.
Miközben a kisfogyasztóknak egyértelműen kedvező, hogy a februári infláció elmarad az előzetesen várttól, addig a költségvetési célok teljesülése szempontjából a nem várt jó eredmény kockázatokat hordoz. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője lapunknak elmondta: ha a pénzromlás üteme lassabbnak bizonyul, mint amennyivel a kormány számolt, megfogyatkozhatnak az állam idei áfabevételei. A GKI Gazdaságkutató Rt. azt prognosztizálja, hogy az egész évet tekintve négyszázalékos lehet a pénzromlás üteme, s ha valóban így lesz, az még nem jelent nagy érvágást a büdzsének, ennél kisebb érték viszont már érezhető kiesést eredményez majd.
Az infláció februárban 3,2 százalékos volt, és ez még úgy is jóval kedvezőbb a várt 3,8 százalékos rátánál, hogy módszertani okokból még nem tükrözi a január elsejei áramáremelés körülbelül két tized százalékos árfelhajtó hatását. Az adat publikálása után az elemzők már 3,6–3,8 százalékos egész éves inflációs adatról beszélnek, miközben a 2005-ös költségvetés összeállításakor 4,5 százalékkal számoltak a Pénzügyminisztériumban. Ha a két szám között a különbség végül megmarad, a kormány könnyen úgy járhat, mint tavaly, amikor az uniós csatlakozással járó szabályváltozások hatását mérték fel roszszul, és ez mintegy százmilliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen. Több szakértő is úgy véli, a pénzügyi tárca és a kormányfő az eddiginél is nagyobb nyomás alá helyezi majd a jegybankot annak érdekében, hogy az alapkamat csökkentésével gyengítse a forintot.
Európai pénzromlás. Az euróövezet éves inflációja a 2005. januári 1,9 százalékról februárra 2,1 százalékra nőtt – jelentette tegnap az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Egy évvel ezelőtt ugyanez az adat 1,6 százalékos volt. A huszonötöknél 2005 februárjában szintén 2,1 százalékos pénzromlást mértek, ami 0,1 százalékkal magasabb, mint januárban volt. A havi infláció a múlt hónapban 0,3 százalékot ért el. A tagországok közül februárban a legalacsonyabb, nullaszázalékos inflációt Finnországban regisztrálták. Ezt követte Dánia, Svédország és a Cseh Köztársaság, ahol az infláció 1,4 százalékos volt. Az Eurostat a legrosszabbul teljesítő országok között Lettországot, Észtországot, Lengyelországot és Magyarországot említi: hazánkban az infláció mértéke 3,4 százalék volt. (L. I.)
