Nemzetállamok jövője

Lehet, hogy a transzatlanti viszony stabilizációja és egy európai szuperállam létrejöttének megakadályozása végett az Egyesült Államok jelenleg a közép-európai nemzeti identitások erősítésében érdekelt? – ez a kérdés ötlött a megfigyelő eszébe azon a szemináriumon, amelyet a Gorka Sebestyén nevével fémjelzett Átmeneti Demokrácia és Nemzetközi Biztonság Intézet rendezett a British Council és az amerikai nagykövetség támogatásával Budapesten.

2005. 03. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

John O’Sullivan konzervatív gondolkodó, Margaret Thatcher egykori tanácsadója adta meg az alaphangot a Nemzetállam értéke a kibővített Európában címmel. A Nixon Intézet Washingtonban élő rangidős kutatója előadásában a német kancellár nemrégiben elhangzott kijelentésére reagált, miszerint a tagországok immár nem a NATO-ban folytatják le a stratégiai távlatokról szóló vitáikat, hanem ehhez egy új transzatlanti fórumot kellene létrehozni. Gerhard Schröder megállapítása nagy felzúdulást váltott ki, s elutasítóan reagált rá a kontinensre látogató amerikai elnök is. Meglehetősen radikális módon Berlin ezzel nem mást jelzett, minthogy a jövőben az Egyesült Államoknak és az EU-nak közvetlenül kellene tárgyalnia egymással, s a NATO funkciói degradálódni fognak – mondta a tudós, aki lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy a kijelentés mögött csak az európai elit egy részének véleménye áll, s a transzatlanti viszonyban keletkezett szakadás óvatos megközelítéssel felszámolható.
O’Sullivan szerint már csak ezért is meg kell válaszolni három kérdést: Mi a legmegfelelőbb elrendezés a Nyugat számára; milyen felépítésének kell lennie az EU-nak; illetve hogyan gondoskodjanak a demokratikus értékek és intézmények biztonságáról? A tudós érvelése szerint a transzatlanti szövetség első ötven évének sikere nem kis részben abból a tényből fakadt, hogy egyenlőtlen felek között jött létre, s így könnyű volt a felmerülő vitákat rendezni. Amennyiben a jövőben az EU és nem a tagországok tárgyalnának Washingtonnal, a párbeszéd sokkal nehezebbé válna, s a kapcsolat elvesztené stabilitását – véli O’Sullivan.
Hibásnak nevezte a kelet-európai rendszerváltás idején Charles Gati által felvázolt és a nyugati döntéshozók által elfogadott teóriát, miszerint a függetlenné vált országokban a szélsőséges nacionalista, etnikai, vallási alapon szerveződött erők jelentik a legnagyobb kockázatot. Az igazság az, hogy a teória még Jugoszláviában sem igazolódott be, mert ott is a hatalmukhoz ragaszkodó egykori kommunisták nyúltak a szélsőséges nacionalizmus eszközéhez. Kérdésre válaszolva hozzátette, sokkal inkább működött egyfajta „virtuális Gati-szindróma”, amikor arról volt szó, hogy egyes baloldali erők lejárassák jobboldali riválisaikat. O’Sullivan szerint a respektálandó és érthető emberi érzésekből kiinduló nacionalizmusra most éppen az európai föderalisták zúdítanak össztüzet céljaik elérése érdekében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.