Zelenszkij pártja szétesik: negyven képviselő a távozását fontolgatja

Látványosan meggyengült az ukrán kormánypárt. A Nép Szolgája frakció „magja” 180 főről 111-re csökkent, ráadásul mintegy negyven képviselő a távozását fontolgatja. A belső feszültségeket korrupciós ügyek súlyosbítják, ami odáig vezetett, hogy még a kulcsfontosságú törvényeket sem tudják átvinni a parlamenten. Zelenszkij azzal fenyegette meg a parlamenti képviselőket, hogy akár a frontra is küldheti őket, ha nem a törvényeknek megfelelően végzik a munkájukat. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az IMF- és EU-egyeztetésekhez kötött jogszabályok is elbukhatnak, ami egyre nyilvánvalóbbá teszi: komoly politikai válság körvonalazódik Kijevben.

Zelenszkij pártja szétesik: negyven képviselő a távozását fontolgatja Forrás: AFP

Zelenszkij a frontra küldéssel fenyegette a képviselőket

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy mintegy negyven képviselő fontolgatja a mandátuma visszaadását. A politikus ugyanakkor jelezte: ennek jóváhagyásához a parlament döntése szükséges, amire jelenleg nem lát reális esélyt. Mint fogalmazott, a képviselők esküt tettek, és bár benyújthatják lemondási kérelmüket, azt várhatóan nem fogják megszavazni. Hangsúlyozta: a parlament működését mindenképpen fenn kell tartani. A helyzet odáig fajult, hogy Zelenszkij ukrán elnök azzal fenyegette meg a parlamenti képviselőket, hogy akár a frontra is küldheti őket, ha nem a törvényeknek megfelelően végzik a munkájukat.

A frakción belüli feszültséget tovább növelik a korrupcióellenes vizsgálatok. 

Motovilovecz szerint az év eleje óta öt képviselő ellen indult eljárás szavazatokért cserébe kapott jogellenes előnyök miatt. 

Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Speciális Ügyészség (SAPO) decemberben vádat emelt egy, a parlamenten belül működő szervezett bűnözői csoport ellen. A nyomozás szerint a hálózat célzottan vásárolta meg a képviselők szavazatait, mégpedig rendszeresen, előre megszervezetten, készpénzes kifizetésekkel. A vád szerint az érintett képviselőket egy WhatsApp-csoporton keresztül irányították. Itt kapták meg a konkrét törvényjavaslatok számait és a szavazási utasításokat. A szavazás után pedig megérkezett a fizetség.

A frakción belüli feszültséget tovább növelik a korrupcióellenes vizsgálatok Fotó: AFP

A politikus szerint mindez közvetlenül kihat a parlamenti munkára is. Példaként említette a digitális platformok adóztatásáról szóló törvénytervezetet, amely kulcsfontosságú lenne az állami költségvetés finanszírozása szempontjából. A javaslat azonban mindössze 168 szavazatot kapott, miközben az elfogadásához legalább 226 igen szavazatra lett volna szükség.

Ez a törvény az IMF-fel és az Európai Unióval kötött megállapodások része is, így az elfogadás elmaradása komoly problémákat okozhat Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek teljesítésében.

Az ukrán parlament jelenleg 395 képviselővel működik a 450 fős alkotmányos létszám helyett, ami a függetlenség óta a legalacsonyabb szám. Ez növeli annak kockázatát, hogy a jövőben további fontos törvényjavaslatok is elbukhatnak a szavazásokon.

Kijev Magyar Péter győzelmében bízik

Az ukrajnai háború árát az emberek a saját bőrükön érzik. Brüsszel nem a béke felé mozdul, hanem újabb pénzügyi és katonai támogatásokkal tartaná fenn a háborút.

Ezt a magyar kormány következetesen ellenzi, ezért Zelenszkij és a brüsszeli elit egyre inkább Magyar Péterben látja azt a szereplőt, aki kész lenne jóváhagyni a további támogatásokat.

A kijevi vezetésnek létkérdés a pénzügyi stabilitás fenntartása, a következő, kilencvenmilliárd eurós uniós hitelt azonban Magyarország az ukrán olajblokád miatt blokkolja . Korábban Makszim Nesvitalov ukrán politológus is nyíltan Orbán Viktor választási vereségét sürgette, és kijelentette: Magyarország jelenlegi miniszterelnöke szerinte nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának árt. 

Magyar Péter az ukránokkal egyeztet

Magyar Péter 2024-es kijevi látogatása óta folyamatos kapcsolatban áll ukrán szereplőkkel, ugyanakkor nem ismert, pontosan milyen témákban egyeztetett akkor, illetve azóta partnereivel. Annyi bizonyos, hogy találkozott egy, az ukrán titkosszolgálathoz köthető személlyel, ám az nem derült ki, Volodimir Zelenszkij közvetlen környezetéből kiket keresett fel, illetve kikkel folytatott további megbeszéléseket.

A 2026-os müncheni biztonságpolitikai konferencián a felek láthatóan igyekeztek elkerülni a találkozás benyomását, 

ugyanakkor egyikük sem cáfolta, hogy egy időben tartózkodtak ugyanazon a helyszínen. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)