A február 24. és március elseje között 1200 felnőtt megkérdezésével készített felmérés szerint a legnagyobb ellenzéki pártra 44, míg a nagyobbik kormánypártra csupán 32 százalék voksolna. Az MC kutatása azt mutatja, hogy csak a két nagy párt jutna
be az Országgyűlésbe, az SZDSZ négy-, az MDF pedig kétszázalékos támogatottságával kiszorulna a parlamentből. Ugyanez a kutatóintézet egy hónappal ezelőtt mindössze egyszázalékos Fidesz-előnyt mért a teljes lakosság körében, februárban viszont ez a szám tíz százalékra emelkedett, miután a Szövetség három százalékkal növelte szavazói bázisát (38), miközben a szocialisták hat százalékot veszítettek belőle (28). Az emberek négy százaléka különböző parlamenten kívüli pártokra szavazna, míg a bizonytalanok aránya a januári húsz százalékról februárra 24 százalékra emelkedett. A két kisebbik parlamenti erőre, az MDF-re és az SZDSZ-re a teljes lakosság körében is ugyanannyian voksolnának, mint a biztos pártválasztók között. Az SZDSZ támogatottsága négy, az MDF-é két százalék az MC legutóbbi felmérése szerint.
*
A két kisebbik parlamenti erőre, a Magyar Demokrata Fórumra és a Szabad Demokraták Szövetségére a teljes lakosság körében is ugyanannyian voksolnának, mint a biztos pártválasztók között. Az SZDSZ támogatottsága négy, az MDF-é két százalék a Marketing Centrum legutóbbi felmérése szerint.
A cég tavaly október eleje óta hat közvélemény-kutatást készített a pártok támogatottságáról, és ebben az időszakban az összes megkérdezettnél a Fideszé 34 és 38, míg az MSZP-é 25 és 34 százalék között ingadozott. Ez azt mutatja, hogy a szocialisták bázisa lényegesen képlékenyebbnek mondható. A kutatóintézet emlékeztetett: legutóbb a tavaly december 5-i népszavazás időszakában tapasztaltak számottevő elbizonytalanodást a nagyobbik kormánypárt táborában, a mostani visszaesés pedig valószínűleg a február közepe óta folyamatosan zajló gazdatüntetéseknek tulajdonítható.
A felmérésből az is megállapítható, hogy az előző kutatáshoz viszonyítva a 44 évnél fiatalabbak, az érettségizettek és a Budapesten, illetve a megyei jogú városokban élők körében rendeződött át a leginkább a két nagy párt közötti erőviszony. Az MSZP-tábor elbizonytalanodása abban is megmutatkozott, hogy kissé csökkent a párt támogatói választási részvételi valószínűségének átlaga.
Már 100 ezer magyar gazda emelte fel szavát Brüsszellel szemben