Miért szeretnék a szerbek és a horvátok a hágai Nemzetközi Törvényszéket működésben tartani? A testület, melyet 1993-ban azért hoztak létre, hogy mihamarabb kivizsgálja a Tito utáni Jugoszlávia felosztásáért háborúzó szerbek, horvátok és bosnyákok által elkövetett háborús bűnöket, még mindig a helyén van. Nagyon drága intézmény – fenntartása körülbelül évi 140 millió dollárba kerül. Minthogy a horvát, bosnyák és szerb hatóságok továbbra sem hajlandók felkutatni, letartóztatni és átadni azokat az embereket, akiket olyan bűnökkel vádolnak, melyekről Európa azt hitte, 1945 után örökre megszabadult, most úgy néz ki, hogy a hágai törvényszék egy évtized múlva is működni fog.
Két prominens szerb vezető, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics ellen vádat emeltek nyolcezer európai hidegvérű lemészárlása kapcsán. Csakúgy, mint a zsidóknak hatvan évvel ezelőtt, a Srebrenicába összeterelt szegény európaiaknak is csak egyetlen vétkük volt: rossz valláshoz tartoztak. Muzulmánok voltak, akiket akkoriban a szerbek körében tomboló ultranacionalizmus értelmében el kellett pusztítani. Karadzsicsot és Mladicsot tíz éve védik a szerbek hálózatai; Mladics még nyugdíjat is kapott. Horvátország, Bosznia és Szerbia vezetői azt bizonygatják, hogy együtt kívánnak működni a hágai törvényszékkel. Szerbiában Mladicson kívül több más szökevény is tartózkodik, köztük két volt tábornok, akik szabadon kávézhatnak a belgrádi bisztrókban.
Egyes szerb vezetők, beleértve Marovics elnököt, azt hangoztatják, hogy Karadzsicsnak és Mladicsnak fel kell adniuk magukat Hágában. Más választott belgrádi vezetők viszont mellébeszélnek, és a hágai törvényszék bírálásával töltik idejüket, ahelyett, hogy igyekeznének eltávolítani az emberiség elleni bűntettekkel vádolt személyeket védő hitvány elemeket. Szerbia számára, a régió többi országához hasonlóan, Hágán keresztül vezet az út Brüsszelbe. A belgrádi Európa-párti politikusok megértik ezt, és szükségük van Európa támogatására. De nem azon az áron, hogy hagyjuk feledésbe merülni azokat, akik felelősek e gaztettekért. A boszniai hatóságoknak, különösen a Boszniai Szerb Köztársaságban, végre valóra kell váltaniuk ígéreteiket. A srebrenicai vérengzés tizedik évfordulójának közeledtével minden igyekezettükkel azon kell lenniük, hogy bíróság elé állítsák a még szökésben lévő vádlottakat, beleértve azokat, akik rendszeresen „ingáznak” a Boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia-Montenegró között. Ante Gotovina horvát tábornok vezette 1995-ben a szerbek által megszállt Krajina visszafoglalására indított sikeres hadjáratot. Ellene az a vád, hogy nem akadályozta meg, hogy a parancsnoksága alá tartozó katonák meggyilkoljanak százötven szerb nemzetiségű polgári lakost, és a későbbiekben sem vonta felelősségre az elkövetőket. Azzal is vádolják, hogy részt vett Krajina szerb nemzetiségiektől való megtisztításában. Gotovina 2001 júniusa óta van szökésben, de a horvát vezetők azt állítják, külföldön tartózkodik.
Az elmúlt négy év során valamennyi horvát vezető, akivel csak találkoztam, biztosított róla, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megtalálják Gotovinát. A renegát tábornok azonban már tartott sajtótájékoztatót, még mindig kapja az államtól a nyugdíját, és a Nemzetközi Törvényszék szerint látták, amint Horvátországban üdült. Mindezek ellenére a horvátok képtelenek átadni őt Hágának. Nehéz elképzelni, a nemzetközi közvélemény miként tudná elfogadni Horvátországot az Európai Unió teljes jogú tagjaként, ha az nem mutat sokkal erősebb hajlandóságot a Gotovina-ügy megoldására. Claudie Haignere német és Hans-Martin Bury francia Európa-ügyi miniszterek ezt világossá tették, amikor február 10-én Zágrábba utaztak, és arra ösztönözték a horvát hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent Gotovina kiadatásáért. Madame Haignere a következőket nyilatkozta: „A csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt feltétlenül szükséges, hogy Horvátország minden tőle telhetőt megtegyen annak bizonyítására, hogy teljes mértékben együttműködik
a Nemzetközi Törvényszékkel.” Bury úr pedig elmondta, hogy „nem szabad elfeledkezni arról, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésére nézve döntő fontosságú kérdés a Hágai Törvényszékkel való együttműködés… tisztában vagyunk vele, hogy ez nem egy könnyű probléma, de Horvátországnak meg kell oldania”.
Az Európai Unió tagországaival szemben elvárás, hogy titkosszolgálataik, hírszerző és rendvédelmi szervezeteik a demokratikusan választott kormányok ellenőrzése alatt működjenek. Amint azt Carla del Ponte, az elhivatott hágai főügyész tavaly novemberben az ENSZ-ben elmondta, Gotovina „továbbra is élvezi egy jól szervezett hálózat támogatását, beleértve az állami szervezetekét is. Világos, hogy ha őt felmentik, akkor a szerbek ugyanezt az elbánást fogják kérni Karadzsics és Mladics esetében is. Az hiányzik a legkevésbé, hogy újra kettős mérce alkalmazásával vádoljanak minket a Nyugat-Balkánon.”
Az a tragédia, hogy a támogatók és védelmezők, akik között szerb és horvát egyházi személyiségek is találhatók, hazafiaknak tekintik Gotovinát, Karadzsicsot és Mladicsot. Ők azonban azzal tennének hazafias szolgálatot országaiknak, ha önként elmennének Hágába, és szembesülnének az ellenük felhozott vádakkal, felnyitva ezzel a sorompót, amely jelenleg elzárja Zágráb, Szarajevó és Belgrád Európai Unióba vezető útját.
Idén tíz éve, hogy a legszörnyűbb tömegmészárlást és háborús bűnöket 1945 után európai földön elkövették. Új energiára és vezetésre van szükség, hogy e szörnyű bűnökkel vádolt személyeket átadják Hágában az igazságszolgáltatásnak. Ez a határozott lépés szükséges ahhoz, hogy a régió népei maguk mögött hagyhassák múltjukat, és bizakodva tekinthessenek a jövőbe.
A szerző a brit kormány Európa-ügyi minisztere
Középpontban Kijev
Munkatársunktól
Budapesten tárgyalt tegnap Somogyi Ferenc Denis MacShane brit Európa-ügyi államminiszterrel. A találkozón véleményt cseréltek az Európai Unió bővítésének folyamatáról, a két ország együttműködésének erősítéséről, különös tekintettel az európai versenyképesség és szociális ügyek területére. Horvátország uniós csatlakozásával összefüggésben Somogyi Ferenc kifejtette, Magyarország támogatja, hogy az eredetileg tervezett időpontban, március 17-én megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. A magyar külügyminiszter megerősítette: a csatlakozási folyamat egésze során biztosítani kell Horvátország teljes körű együttműködését a hágai nemzetközi bírósággal. A két külügyminiszter Ukrajna kapcsán egyetértett abban, hogy erősíteni kell az Európai Unió kapcsolatait Kijevvel. A miniszterek szerint Ukrajna Európához való közelítése sokoldalú folyamat, amelyet az új kijevi vezetés és az ukrajnai polgárok számára már most érzékelhetővé szükséges tenni. Brit részről elismeréssel veszik, hogy Magyarország átalakulási tapasztalatainak átadásával kész ehhez a folyamathoz konkrét hozzájárulást tenni – áll a külügyi szóvivő közleményében.