Egyelőre csak azt sikerült bizonyítania a debreceni orvostudományi egyetem vizsgálóbizottságának, hogy a hallgatók éjszaka bementek az anatómiai intézetbe boncolni. Azt nem sikerült igazolni, hogy onnan szerveket is kihoztak. Nem találtak illetéktelen személynél testrészeket, szerveket vagy szöveteket, és a vizsgálatra kitett mintegy fél tucat testből sem hiányzik semmi. Ezekről az anatómiai intézetben nyilvántartást vezetnek. A kiszivárgott információk szerint ezért alaposan megvizsgálják a norvég televízió felvételeinek hitelességét. Ha azok valósnak bizonyulnak, a rendőrség feladata lesz kinyomozni, hogy honnan származnak a szervek. Ha igazolást nyer, hogy nem az anatómiai intézetből kerültek ki, akkor egy másik súlyos kérdés merül fel: lehetséges-e, hogy a kórbonctani intézetből kerültek ki olyan elhunytak szervei, akik nem ajánlották fel szerveiket tudományos célra? A kórbonctani intézetek nem a szervek működését tanulmányozzák, hanem arra hivatottak választ adni, hogy a halál milyen közvetlen okból állt be. A kórbonctani intézetekben lévő testeket a hallgatóknak nincs joguk tanulmányozni.
A norvég kereskedelmi televízió, a TV2 által vasárnap este sugárzott riport forgatócsoportjának állítólag az volt az eredeti szándéka, hogy bemutassa a Magyarországon tanuló mintegy hétszáz norvég diák életét. A végén mégis csak a debreceni esettel foglalkoztak. Ismert: a felvételek szerint norvég orvostanhallgatók kétezer forint csúszópénz fejében illegálisan végezhettek éjszakánként boncolást az egyetem anatómia tanszékén. A felvételek tanúsága szerint a hallgatók szerveket is kicsempésztek a boncteremből. Az ügy óriási médiavisszhangot váltott ki Norvégiában.
Ansgar Gabrielsen norvég egészségügyi miniszter az egyik tekintélyes oslói lapnak, a VG-nek adott csütörtöki nyilatkozatában egyedi esetnek nevezte a debreceni ügyet – mondta Kuti László, az oslói magyar nagykövetség tanácsosa, egyben sajtóattaséja a Magyar Távirati Irodának. Az ügy kipattanása óta elhangzott norvég hivatalos állásfoglalások – köztük a miniszteri nyilatkozat, továbbá a különböző orvosi oktatási intézetek nyilatkozatai – elfogadhatatlannak nevezték a történteket. A Norvég Orvosi Kamara felvetette: a Magyarországon szerzett orvosi diplomát csak akkor kellene elfogadni Norvégiában, ha külön igazolást is hoz a frissen végzett orvos, hogy megfelel a szakmájával szemben támasztott emberi-etikai követelményeknek.
Egyes információk szerint felmerült, hogy az érintett hallgatóktól megvonják az ösztöndíjat, illetve nem honosítják automatikusan a diplomájukat. Kuti László azonban közölte, erről még nem lehet konkrétumot tudni. Leszögezte: egyetlen utalás sem hangzott el a norvég sajtóban, amely a debreceni egyetemen történteket a magyar felsőoktatásra általában jellemző ügyként ábrázolta volna. Elmondta, hogy a Norvégiában dolgozó magyar orvosok elleni esetleges szankciókról sem esett szó.
A norvég egészségügyi miniszter hangsúlyozta: az ügy teljes kivizsgálása érdekében kapcsolatba kívánnak lépni a magyar partnerekkel. Sokan attól tartanak itthon, hogy a bonctermi botrány orvosdiplomáciai feszültségekhez vezethet Norvégia és Magyarország között. A magyar Egészségügyi Minisztérium egyelőre nem kapott hivatalos megkeresést Norvégiából az ügy miatt – mondta Kántor Katalin, a tárca kommunikációs főosztályának megbízott vezetője, addig pedig ők sem lépnek. Közleményükben annyit leszögeztek: osztják a norvég egészségügyi miniszter véleményét, miszerint sajnálatos és elkeserítő, ami Debrecenben történt. Mindez etikátlan és törvénytelen, akár norvég, akár magyar diák követte el.
A Magyar Orvosi Kamarát (MOK) sem kereste meg hivatalosan a norvég fél. Gyenes Géza, a MOK főtitkára elmondta: nincs konkrét információja az ügyről, de annak hátterében állhat az is, hogy Norvégia három éve az ottani orvoshiány miatt Magyarországon akart munkaerőt toborozni. Kétoldalú megállapodás is született, hiába jelentkezett azonban ezerkilencszáz orvos a meghirdetett állásokra, Norvégiából végül senki sem akarta őket. Gyenes Géza elképzelhetőnek tartja, a botrány csak ürügy arra, hogy magyarázatot adhassanak a korábban megkötött államközi megállapodás be nem tartására.
Oyvind Sandens, a Magyarországon tanuló norvég hallgatók egyesületének (Ansa Magyarország) képviselője elmondta: a diákok elhatárolódnak azon társaiktól, akik részt vettek a szervcsempészetben. Minden eszközzel segítik, hogy kiderüljön, kik vettek részt az akcióban. Információink szerint már meg is nevezték azt a két másodéves hallgatót, aki érintett az ügyben. A norvég hallgatók között egyébként sok az arab származású, akiknek a szülei emigránsként kerültek Norvégiába. Róluk az Ansa képviselője úgy nyilatkozott, hogy semmiféle diszkriminációban nem részesülnek hazájukban, ugyanolyan norvég állampolgárok, mint bárki más, és ugyanúgy megkapják a tanulmányaikhoz is az állami segítséget az országtól. Oyvind Sandens hangsúlyozta: semmi jelentősége, hogy az állítólagosan érintett két diák egyike kuvaiti származású.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke hangsúlyozta: a norvég hallgatók viselkedése alapján nem lehet az egész nemzetközi hírű magyar orvosoktatást megítélni. Az emberi testrészek illetéktelen kezelése nem bocsánatos bűn, az ügyet alaposan ki kell vizsgálni – szögezte le. Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének igazgatója szerint nincs kivetnivaló abban, ahogyan Magyarországon ma ezt a tudományt tanítják, sőt, az inkább példaértékűnek nevezhető. Az akadémikus szerint nem jogos, hogy egy boncmester korrupt viselkedése miatt egy olyan professzort függesztenek fel intézetvezetői beosztásából, aki méltán örvend nemzetközi tekintélynek. Amint arról többször beszámoltunk, Antal Miklós profeszszort a norvég diákok éjszakai boncolása, illetve az állítólagos szervcsempészet miatt azonnali hatállyal felfüggesztették intézetvezetői beosztásából (rajta kívül egy boncmestert is felfüggesztettek). Ez addig érvényes, amíg az eset vizsgálata zajlik. A neves anatómiaprofesszor egyébként a jövő héten gerincvelő-kutatásai elismeréseként akadémiai díjban részesül.
A budapesti orvostanhallgatók nem tartják extrémnek az esetet. A diákok szerint nehéz az anatómiavizsga, és minden rendes medikusnak van otthon legalább egy koponyája. Mindenki szerez, mert anélkül nagyon nehéz felkészülni – állították egybehangzóan. Az anatómiai bonctermekben több éve formalinban ázó szervek vannak, nem teljes tetemek. Az emberi maradványok többségében olyan személyektől származnak, akikért senki sem jelentkezett haláluk után, vagy olyanoktól, akik tudományos célra ajánlották fel szerveiket. Szerintük ezért legfeljebb egy megrovással is elegendő lenne őket sújtani. Elmondták azt is: az anatómiavizsgához szükséges, fotókat tartalmazó atlasz legalább ötvenezer forint, a rajzolt változatból pedig nem lehet rendesen felkészülni. A Boncmesterek Országos Egyesületének elnöke azt hangsúlyozta: összeegyeztethetetlen a boncmesterek etikai normáival, hogy pénzt fogadjanak el azért, hogy a diákok emberi szerveket csempészhessenek ki a boncteremből.
origo.hu
A Voks 2025 résztvevőinek száma jóval túlszárnyalja a Tisza-féle konzultációét
