Az államfőjelöléssel kapcsolatban kialakult patthelyzetben az SZDSZ és az MDF is az alkotmány köztársaságielnök-választást érintő passzusainak értelmezését sürgeti. Az SZDSZ szerint előfordulhat, hogy az Országgyűlésnek a harmadik fordulóban sem sikerül államfőt választania. Az alkotmány értelmében a parlament többször megkísérelheti a választást. Az első szavazáskor, illetve, ha ez sikertelen, a második fordulóban is, a honatyák kétharmadának támogatásával lehet államfőt választani. Ha a második próbálkozás sem vezet eredményre, a harmadik fordulóban már elegendő a voksok többségének elnyerése is. Az SZDSZ hétfőn dönt arról, hogy a parlament alkotmányügyi vagy ügyrendi bizottságához fordul-e, mivel úgy látják, több kérdést is felvet az alaptörvény. Horn Gábor SZDSZ-ügyvivő szerint az érvénytelen szavazatok akár a harmadik fordulóban is meghiúsíthatják az államfőválasztást.
*
Erre azt a „hangsúlyozottan speciális példát” hozta fel, hogy ha két államfőjelölt esetén mind a 178 MSZP-képviselő az egyik személyre, az összesen 187 főnyi ellenzék a másik személyre voksol, a húsz képviselő pedig (éppen ennyi az SZDSZ-frakció létszáma – a szerk.) érvénytelen szavazatot ad le, nem gyűlne össze a harmadik fordulóban szükséges ötven százalék plusz egy voks egyik jelölt mellett sem. Horn ennek kapcsán tegnapi, MTV-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, kezdeményezik, hogy a négy párt is vitassa meg ezeket a kérdéseket. Hozzátette: az ellenzéknek nem érdeke, hogy Szili Katalinból államfő legyen, a probléma kulcsa tehát az MSZP kezében van, hiszen a szocialisták bármikor összehívhatnak egy újabb kongresszust.
Az SZDSZ felvetésére reagálva Kolláth György alkotmányjogász lapunknak azt mondta: abban az esetben, ha csak egyetlen államfőjelölt marad versenyben a harmadik fordulóra, elvileg elképzelhető, hogy nem sikerül őt megválasztani. Ennek akkor van esélye, ha a jelölt ellenében leadott voksok, illetve az érvénytelen szavazatok vannak többségben. Akkor viszont – hangsúlyozta Kolláth –, ha két jelölt verseng egymással a harmadik fordulóban, egyszerűen a szavazatok többségét begyűjtő személy lesz az államfő, az érvénytelen szavazatok nem minősülnek ugyanis a voksolásban való részvételnek.
Lendvai Ildikó ugyanakkor bizakodó. Az MSZP frakcióvezetője
a Nap-keltének nyilatkozva azt mondta, ha a parlamenti frakciók, köztük az SZDSZ, megengedik képviselőiknek a lelkiismereti szavazást, Szili lesz az új államfő. Azt ugyan beismerte, hogy ő maga nem Szili jelölésére szavazott az MSZP kongresszusán – mert frakcióvezetőként olyan jelöltet akart választani, akit támogat az SZDSZ is –, ám mint mondta, „ha az lett volna szavazásra feltett kérdés, hogy kit tartok a legalkalmasabbnak és legnépszerűbbnek, akkor nekem is az a válaszom, hogy Szili Katalin”.
Az MDF szintén tegnap jelentette be, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága útján azt javasolják: az Alkotmánybíróság értelmezze a köztársaságielnök-választás szabályait. Dávid Ibolya pártelnök három kérdést vetett fel: tudni szeretné, hogy az alkotmányban rögzített, két rendkívüli eseten – a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásán, illetve megbízatásának idő előtti megszűnésén – kívül is a házelnök jogosult-e az államfő helyettesítésére. Arra is választ várnak, mi a követendő eljárás, ha a parlament nem tud érvényesen államfőt választani a harmadik fordulóban. Ráadásul szerintük az sem világos, hogy a harmadik szavazáskor miként kell értelmezni
a határozatképességet, egyáltalán szükség van-e rá.
Zlinszky János egykori alkotmánybíró szerint az államfőválasztással kapcsolatos passzusok egyértelműek. Elmondta: nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy az Országgyűlés nem tud köztársasági elnököt választani a harmadik fordulóban, hiszen ha jelen van az ülésteremben a képviselők több mint fele, akkor a Ház határozatképes, van többség, és ilyenkor az alaptörvény előírásának megfelelően a képviselők azt választják államfővé, aki a harmadik szavazáson a voksok többségét elnyeri. Így tehát – folytatta az érvelést Zlinszky János –, mivel mindenképpen választható új köztársasági elnök, okafogyott az a kérdés, hogy az államfő átmeneti akadályoztatásán, illetve megbízatásának idő előtti megszűnésén kívüli esetekben a helyettesítésére jogosult-e az Országgyűlés elnöke. Az alkotmányjogász ezzel együtt úgy látja, az Alkotmánybíróság elé kerülhet az ügy, ha a parlament alkotmányügyi bizottsága kéri a jogértelmezést.
origo.hu
Párkány jövője a tét az agyevő amőba kapcsán indított vizsgálatban
