Járai Zsigmond egy tegnapi, szombathelyi sajtóbeszélgetésen kifejtette: bár az infláció utóbbi hónapokbeli számottevő csökkenése teret engedne az ismételt kamatcsökkentéseknek, azok ellen hat azonban az érzékeny nemzetközi befektetői környezet esetleges további romlása, illetve a magyarországi költségvetési helyzet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint az államháztartás hiánya magas, és a kelleténél lassabban csökken.
Járai az MTI beszámolója szerint azt is hangsúlyozta: a kormány nem várhat a szükséges költségvetési reformok végrehajtásával a 2006-os választásokig, mivel azzal veszélybe sodorhatja az euró 2010-es bevezetését. A jegybank elnöke úgy tartja, a gazdaságban az előző hónapokban csöndes időszak zajlott, a külgazdasági körülmények kifejezetten jók voltak, ezért a kormány számára adott volt a lehetőség arra, hogy keresztülvigye a szükséges reformokat, de elszalasztotta azt.
Járai szerint az idei év végén a célként kitűzött négy százalék alatt, 3,6 százalék környékén lehet a pénzromlás üteme. 2006-ban 3,5 százalék alá csökkenhet az infláció, míg az euró bevezetése előtti években, 2008–2009-ben még ennél is alacsonyabb lehet. Az MNB elnöke elhárította azon vádakat, amelyek szerint az infláció leszorítása „túlerőltetett” lenne, véleménye szerint az négy év alatt egy folyamatos és arányos csökkenés során mérséklődött a jelenlegi szintre.
Járai Zsigmond tegnap közölte, hogy a jegybank mellett működő monetáris tanács legközelebb április 25-én ül össze, hogy megvitassa az irányadó kamatszint mértékét. Április 15-én az előző kamatdöntés jegyzőkönyve lát napvilágot.
origo.hu
Orbán Viktornak kellett helyre tennie Zelenszkijt
