Elégedetlenek a vasúti hálózat használatának szabályaival a társaságok, ugyanis bizonyos esetekben, a kiskapukat kihasználva, indokolatlan gazdasági előnyökhöz juthatnak fuvarozók. A vasúti liberalizációval egyidejűleg lehetőség nyílt arra hazánkban is, hogy a monopolhelyzetben lévő MÁV-on kívül magántársaságok is megbízásokat szerezzenek az áruszállításban, a szabályozási háttér azonban egyelőre rendezetlen és ellenőrizetlen. A szektorban tevékenykedők piactorzító jelenségnek tartják az olyan esetet, amikor egy vasútépítésben érdekelt magántársaság jelképes összegért használja több száz kilométer hosszon a vasúti hálózatot, mivel a menetvonal-engedély szerint a munkájához szükséges szerelvényt közlekedteti. Ilyenformán viszont a tendereken annyival olcsóbban juthat megbízatáshoz egy társaság, amennyivel kevesebb pénzt fizet ki pályahasználati díjként. A hatóságként működő Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. ugyanis nem üzleti célú menetvonali engedélyt is kiadhat, ebben az esetben egy jelképes összeget, mindössze 6600 forintot kell fizetni a pályahasználatért, megtett távolságtól függetlenül. Piaci áron viszont a tehervonatok közlekedtetéséért kilométerenként 604 forintos díjat fizetnek a pályák használatáért a fuvarozótársaságok.
A hazai fuvarpiacon négy magánvasút tevékenykedik. Eddig kettő fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mivel véleményük szerint a MÁV visszaél gazdasági erőfölényével. Ugyanígy a MÁV is kifogást emel a hazai viszonyok miatt. Lapunk információi szerint a MÁV legutóbb például levélben fordult a gazdasági és közlekedési tárcához, mivel a hatóságok eljárása sok esetben a magánvasutaknak kedvez, így jelentős összegeket vonnak ki a vasúti fuvarpiacról.

Egy borászat, amely a Balaton mellől hódította meg a világot