Megállapítható az elmúlt két év tapasztalatai alapján, hogy kezd végleg visszájára fordulni a kormány közszférával való kapcsolata. A 2002 szeptemberében végrehajtott ötven-, pontosabban átlagosan ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelést méltán nevezték az érintettek történelminek, de nem utolsósorban fölényes győzelmet hozott az MSZP–SZDSZ-koalíciónak az intézkedést követő önkormányzati választásokon. Ettől kezdve viszont a történelmi lépés nyűggé lett a kormánynak, a közszféra számára viszont azóta is a folyamatos reálbércsökkenés, a „túl nagy államra” való hivatkozás miatti, több tízezres elbocsátások okává vált. Többen felvetették, vajon a béremelés nem pusztán eszköz volt-e az MSZP részéről a választások mindenáron való megnyerése érdekében. Hiszen amikor az Orbán-kormány ötvenezer forintra emelte az akkor még csak a versenyszférára vonatkozó minimálbért, éber szocialista politikusok, sőt a „házi szakszervezetükként” emlegetett MSZOSZ is a gazdaság összeomlása miatt aggódott. Éppen ezért furcsa, hogy ugyanők nem gondoltak arra, mivel járhat, ha a nyolcszázezer embert számláló, gazdasági értelemben improduktív közszférában ötven százalékkal emelik a béreket, amit nemcsak 2002-ben, hanem évről évre ugyanúgy ki kell fizetni. Sőt emlékezetes, hogy Medgyessy Péter további, folyamatos bérfelzárkóztatást ígért a közszektornak. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – 2003-ban az intézkedés súlyára és az áthúzódó hatásra hivatkozva semmiféle béremelés nem történt a szférában, majd a hosszas tárgyalássorozaton megszületett, mindössze a bérek reálértékének megőrzését rögzítő 2004-es béralku sem teljesült. Ám, mint mára kiderült, a kormány év végére is tartogatott kellemetlen meglepetést a közszektornak.
László Boglár egy hete lapunknak elismerte, hogy tavaly nem volt 13. havi fizetés a közszférában, mivel a januárban kifizetett, úgynevezett nulladik havi juttatás az idei évre vonatkozik. Bár erre az egyértelmű válaszra az érintett szakszervezetek és ellenzéki képviselők is hónapok óta vártak, érdekes körülmény, hogy az országos napilapok mégsem foglalkoztak a kormányszóvivő Magyar Nemzetnek tett kijelentésével, így a múlt héten nem írtak a témáról. Pedig a tizenharmadik havi fizetés nulladik havi fizetéssé alakításával a kormány mintegy nyolcszázezer munkavállaló jogos juttatását nem fizette ki azért, hogy tovább kozmetikázza az idő múlásával mégis egyre dagadó költségvetési hiányt. A szakszervezetek elmondása szerint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács 2003. novemberi ülésén belementek a kabinet kérésébe, hogy a költségvetésre való tekintettel a 2004. évi 13. havi fizetést egyetlen alkalommal két héttel később, az idén januárban fizessék ki. Nem sokkal később, a szociális partnerek tudta nélkül a kormány azonban általánosan „nulladik havi” juttatássá alakította a rendszert. Eszerint a tizenharmadik havi fizetéseket a következő év elején fizetik ki, de csak azoknak, akik január elsején még közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Ekkor még csak az volt biztos, hogy azon közalkalmazottak esnek el a juttatástól, akiket év végén nyugdíjaztak. A nyolc-tízezer új nyugdíjas azon túl, hogy nem kapta meg egyhavi bérét, attól is elesett, hogy a – ki nem fizetett – járandóságot beleszámítsák nyugdíjalapjába. Így, ha nem is tragikusan, de érzékelhető szinten csökken az érintettek nyugdíja. Tavaly decemberben, szintén egyeztetés nélkül a kormány újabb módosítást hajtott végre, a gyesre menő kismamák és gyeden lévők kizárásával tovább szűkítette a jogosultak körét. Mivel a törvény korábban csak a köztisztviselők esetében írta elő, hogy az egyhavi bért a tárgyév végén kell kifizetni, a közalkalmazottak viszont gyakran januárban kapták meg azt, ők szinte észre sem vették, hogy elvették a 13. havi fizetésüket. Hiszen 2004 és 2005 januárjában egyaránt kaptak egyhavi bért, ugyanakkor a tavalyi kifizetés 2003-ra, a most januári pedig az idénre vonatkozott: a látszat ellenére tehát a 2004-re vonatkozó juttatás elmaradt. Bár különböző számadatok jelentek meg, az érintett szakszervezetek szerint a kormány 160-180 milliárd forintot spórolt a közszféra munkavállalóin, így a ki nem fizetett egyhavi bérrel együtt a szektor egyes ágazataiban tavaly tízszázalékos bérveszteség következett be.
Perelő munkavállalók, tiltakozó szakszervezetek. Egyedülálló perfolyam kezdődött a közelmúltban a munkaügyi bíróságokon. Fegyveres testületek hivatásos tagjai, közalkalmazottak, köztisztviselők tucatjai fordultak és várhatóan ezrek fordulnak bírósághoz ki nem fizetett 13. havi illetményük miatt. Bejelentése szerint a Független Rendőrszakszervezet csaknem ezer tagja keresi majd igazát a bíróságon, de a maga részéről szintén több ezer perelőre számít a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete is, amelynek honlapján letölthető a kereseti kérelem mintája. A közszféra munkavállalói képviseleteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, valamint önállóan több tagszervezete is már korábban Alkotmánybírósághoz fordult. Az érdekvédők az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) azonnali összehívását követelik, bár erre vonatkozó levelüket már januárban megírták a munkaügyi miniszternek. Csizmár Gábor egyelőre nem válaszolt a felvetésre, noha a kormány és a szakszervezetek közötti megállapodás értelmében az OKÉT-ben már tavaly júniusig rendezni kellett volna az üggyel kapcsolatos anomáliákat. A 13. havi fizetést ugyanis világszerte az egész éves teljesítménnyel összefüggésben, annak elismerésére adják, viszont a kabinet által nulladik havi fizetésre változtatott rendszer egy egész évet ledolgozó, ám év végén nyugdíjazott közszolgának semmit, az adott évben akár egy napig közszolgálati jogviszonyban álló személynek ugyanakkor egyhavi illetményt biztosít. Az elmaradt bér haladéktalan kifizetésére szólította fel a kormányt a Fidesz is. – A kabinet tegyen eleget kötelezettségének, duma helyett fizessen, és ne várja be az ügy kapcsán indított perek lefolytatását – fogalmazott Kontrát Károly, a párt országgyűlési képviselője.
