Minden hatodik Ferihegyre érkező, illetve onnan induló utas fapados légitársaságra váltott jegyet, ugyanígy a tíz legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaság közül már csak öt volt hagyományos cég 2004-ben. Az olcsó jegyeket értékesítő légitársaságok számának és forgalmának növekedése minden előzetes várakozást meghaladó volt eddig a magyar piacon is: míg 2003-ban kettő, addig 2004-ben már nyolc – Germanwings, Air Berlin, Sky Europe, Wizz Air, EasyJet, Norvegian Air, Sterling, Jet2 – használta a ferihegyi légikikötőt. Idén márciusban az EuJet indított járatot a Kent–Budapest útvonalon, júniustól pedig beindul a tizedik fapados. A finn Fly Nordic repülőgépei Stockholm és Budapest között közlekednek majd. A BA Rt. adatai szerint diszkonttársasággal már több mint negyven európai célállomásra lehet eljutni, s e cégeknek nagy szerepük van abban, hogy a hazánkba és a hazánkból irányuló európai légi forgalom jelentősen növekedett. Így például Magyarország és Nagy-Britannia között a 2003. évi 383 ezerről 2004-ben 727 ezerre növekedett az utazók száma, ugyanígy a németországi forgalom 931 ezerről 1,22 millióra emelkedett. Az előzetes adatok szerint 2005-ben a jelenlegi 6,5-ről 7,7 millióra nőhet Ferihegy forgalma, ebből mintegy 1,6 millióan választják majd a fapados légitársaságokat. A felújítás alatt lévő Ferihegy I. terminált idén nyáron nyitja meg újra a BA Rt. a diszkont légitársaságok előtt, a megújult légikikötő utaskapacitása éves szinten 2,5 millióval bővül. A diszkont légitársaságok a tervezett 400 induló és érkező járattal Ferihegy teljes 2005. évi nyári menetrendjének 30 százalékát adja. Ugyanakkor a diszkont-légitársaságok térnyerése nem csökkenti a hagyományos cégek – így például a Malév – forgalmát Ferihegyen, hiszen 2004-ben átlagosan tizenöt százalékkal növekedett az utasforgalmuk.
A diszkont-légitársaságok térnyerését a hazai idegenforgalmi adatok is jól mutatják. Az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának adatai szerint a hazánkba repülőgéppel érkező vendégek általi pótlólagos bevétel tavaly 23-26 milliárd forintot tett ki, ennek az áfavonzata 3,5-4 milliárd forint. Paradox módon viszont ami jó Ferihegynek és az idegenforgalomnak, az kedvezőtlen a légitársaságoknak, hiszen a piac hosszú távon nem tud tíz fapados társaságot eltartani. A légitársaságok magas száma ugyanis oda vezet, hogy folyamatosan nyomják le áraikat, viszont így a költségeiket nem tudják fedezni, bármennyire is hatékonyan működnek. A tulajdonosok egyelőre biztosítják a tőkét, ám a cégek vezetői arra építenek, hogy néhány légitársaság tönkremegy vagy kivonul a magyar piacról, így a jegyek árát is emelni lehet.
Kedvezőtlen lenne a különadó. Abban az esetben, ha az Európai Unió különadót vetne ki a kerozinra, csökkenhet az európai légi forgalom – vélekednek a légiiparban dolgozók. A kerozin adója – mint ahogy Kovács László, az EU adó- és vámügyi biztosának javaslatában szerepel – literenként 33 eurócent, azaz nyolcvan forint többletköltséget jelenthet a társaságoknak, amit az utasokra hárítanának. Figyelembe véve, hogy a Budapest–London útvonalon egy repülőgép átlagosan hétezer kilogramm kerozint fogyaszt, a félmillió forint többletköltség miatt utasonként 3-4 ezer forinttal emelkedne a repülőjegyek ára. Ez megrengetné a fapadosok helyzetét is, miközben nem lenne tartható az a cél sem, hogy a többletbevételből a leszakadó régiókat támogassa az EU. Mivel az USA és Japán nem támogatja az üzemanyagadó bevezetését, könnyen lehet, hogy ebben az esetben a légitársaságok Európán túlról szereznék be, illetve szállítanák bázisaikra a repülőgépek hajtóanyagát.
origo.hu
Agyevő amőba, malária, zika – nem kell félni az utazástól, de az óvatosság nem árt
