Az Európai Unióval való együttműködést és a külgazdasági kapcsolatok összehangolását az előző években a Külügyminisztérium felügyelte, ám az eddigi rendszert a 2004. május 1-jei EU-csatlakozást követően teljesen átalakították. A „reform” gyakorlatilag a tárca szétdarabolását jelentette, aminek az egyik döntő lépéseként a külügyi tárca tavaly decemberben több mint nyolcvan munkatársat adott át a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak.
Pedig a külgazdasággal kapcsolatos feladatok kiszervezésének célszerűségét ma már nehéz érvekkel alátámasztani, hiszen azok a külkereskedelmi vállalatok, amelyek egykor az állam kereskedelmi képviseleteinek segítségével bonyolították az üzleteket, ma már nem léteznek.
A magyar diplomácia egyik legfontosabb feladata – mint azt a kormányzat maga is hangoztatja – az ország külgazdasági képviselete. Ha viszont az utóbbi kérdést a gazdasági tárca gondozza, a képviseleteket viszont a külügy irányítja, a koordináció csak nehezebbé válik. A kuszaságot jelzi, hogy a külgazdasági részleg munkatársai 2004 júniusában foglalhatták el helyüket a külügy felújított épületében, novemberben azonban már költözhettek is tovább – ezúttal a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba.
Az EU-ügyek érdemi összehangolásáért felelő, Baráth Etele vezette Európai Ügyek Hivatala a Miniszterelnöki Hivatalba (MeH) került, s jórészt a MeH felügyeli a közvélemény felkészítését, tájékoztatását is. Mindez azért is érdekes, mert az EU-integráció előkészítését még az ehhez szükséges infrastruktúrával rendelkező Külügyminisztérium végezte, a nemzetközi gyakorlat pedig szintén az, hogy az EU fórumain képviselendő nemzeti álláspont kialakításáért, az ország reprezentálásáért felelő szervezeti egység a külügyön belül működik.
Az, hogy Magyarországon jelenleg mindez nem így van, a külügy nevüket nem vállaló munkatársai szerint a minisztérium politikai vezetése, valamint az integrációs és külgazdasági részleg (hivatalos nevén integrációs és külgazdasági államtitkárság) közti személyes ellentétekre vezethető vissza, valamint az ellenzék szerint arra, hogy az önállósodás örve alatt egyeseknek igencsak gyors karriert sikerült befutniuk. Az alacsonyabb beosztású munkatársak viszont a történtek kárvallottjainak érezhetik magukat, hiszen nem volt beleszólásuk abba, hogy új, a korábbitól eltérő feltételeket biztosító hivatalba vezényelték át őket.
A Külügyminisztérium egyik munkatársa szerint a Bem téren továbbra is félelem uralkodik, hiszen a személyi döntések mind áttekinthetetlenebbé váltak. Informátorunk például azt állítja, hogy a „régi külügyes” vezetés utasításba adta, senki sem vehető át az államtitkárság fiatal munkatársai közül, még ha lennének is szabad státusok.
Mindazonáltal tény, hogy a 2003-as költségvetés több mint százmillió forintot különített el az EU-koordináció kiépítésére, ám ez a pénz többek között arra megy el, hogy az Európai Ügyek Hivatala egy magántulajdonban lévő irodaházban bérel helyiségeket, holott a külügyben minden igényt kielégítő irodák állnak üresen. Ez pedig nehezen egyeztethető össze az olcsó államigazgatásra tett ígéretekkel.
origo.hu
Fürdési tilalmat vezettek be egy népszerű balatoni strandon
