Ötszáz elefánt és sok ezer dolgos kéz több hónapos munkája kellett ahhoz, hogy 1700 évvel ezelőtt Bizánc egykori szövetséges városában, a valaha virágzó Akszúmban a helyére illesszék a 150 tonnás obeliszket. Etiópia most majdnem hatvan évet várt, hogy Olaszország betartsa 1947-ben vállalt kötelezettségét, s az 1937-ben Rómába szállított műemléket viszszajuttassa jogos tulajdonosának. Az afrikai ország a közelmúltban már diplomáciai kapcsolatai megszüntetésével fenyegette Itáliát, mígnem az rászánta magát, s vállalva a mintegy százmillió dollárra rúgó költségeket, hazaszállította a jemeni gránitból készült műremeket.
A művelethez egy Antonov–124-es szállítógépet vettek igénybe, amely első körben a technikai eszközöket, később pedig a három részre tört obeliszk súlyos darabjait juttatta el Akszúmba.
A Salamon király és Sába királynő emlékét idéző obeliszk visszaszerzése sajátos színfolt, s politikailag sem rossz propagandafogás a nyomorgó Etiópiában, nem véletlen hát, hogy az öt másik monumentális műemléknek is otthont adó Akszúmban valóságos népünnepély fogadta a hazatérő gránittömböket. A feltehetően Ezana király készíttette, bonyolult dekorációja révén épületet szimbolizáló oszlop néhány hónapig azonban még biztosan nem kerül vissza helyére, hiszen a restaurálási munkálatok októberig is eltarthatnak. Az obeliszk hazatérte ettől függetlenül komoly siker, még ha az egykori győztes nagyhatalmak által zsákmányolt műkincsek többségének visszaszolgáltatása továbbra is várat magára.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: A drogfogyasztást illetően a zéró tolerancia nem könyörtelenség, hanem védelem
