Különösen súlyos a helyzet például olyan régiókban mint Borsod megye, ahol minden harmadik, vagy Békés, ahol minden negyedik ember munkanélküli. Nógrádban és Baranyában minden hatodik, Szabolcsban pedig minden kilencedik ember keres munkát. A pályakezdő fiatalok helyzete is aggasztó, mivel ebben a körben lassan minden ötödik személy munkanélküli. Lényegében egyetértés van a szakszervezetek között abban, hogy a munkaerőpiac legfőbb problémája a kormány átlátható és mindenki számára követhető gazdaságpolitikájának hiányából adódik. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke szerint jelenleg jelentős szerkezetváltás zajlik a gazdaságban, ami azt jelenti, hogy a csak alacsonyabb bérmunkára épülő ágazatokban radikális létszámcsökkenés tapasztalható. Mint mondta, e tendencia lassításához elsősorban egy tudatos kormányzati tevékenység kellene, hogy a képzés, szakképzés és a munkaerő-piaci igények közelítsenek egymáshoz.
Komoly problémának nevezte a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is, hogy hazánkban gyakorlatilag megszűnt vagy átalakítás előtt áll a szakképzés. Palkovics Imre szerint tetézi a gondot, hogy nincs egy kialakított konkrét program, amely már beindult volna a végrehajtás területén. Közben viszont látjuk, hogy vonulnak ki a multinacionális cégek, a betanított munkára pedig már egyre kisebb az igény – tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a kormány azt mondja, most már a szakképzettséget igénylő befektetők jönnek Magyarországra, ez a magasabb szakképzettség hazánkban nem áll rendelkezésre. Véleménye szerint szükség lenne egy áttekinthető ipar- és gazdaságpolitikára, vagyis el kellene dönteni, mely gazdasági ágazatokat tekintik húzóágazatnak, s arra a területre képeznék a szakembereket.
Hasonló véleményt fogalmazott meg az MSZOSZ alelnöke is. Szerinte a jelenlegi kormányzati politikából hiányzik az átfogó ágazatpolitika, mely egyszerre gondolkodik a beruházást segítő környezetben, illetve a foglalkoztatás bővítésében. Pataky Péter úgy látja, hogy a jelenlegi kormányzati eszközök nem hozzák meg a várt eredményt. Komoly problémának nevezte a „hihetetlenül” magas fekete- és szürkefoglalkoztatást is. Rámutatott, hogy az utóbbi időben az elemzők szerint a feketefoglalkoztatás újra közel 30 százalékos szintre emelkedett. Az MSZOSZ véleménye szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatásának növelése is elengedhetetlen, hiszen a létszámcsökkenés leginkább a nagyobb cégeknél szokott bekövetkezni. A munkahelyteremtő befektetésösztönzést kellene e körben erősíteni – tette hozzá Pataky Péter. A MOSZ elnöke, Palkovics Imre emellett felvetette azt is, hogy meg kellene találni azokat a szegmenseket, ahol még fenn lehetne tartani a foglalkoztatást. Ilyennek nevezte például a hungaricumokat. Ezen a területen szerinte érdemes lenne befektetni, hiszen így megmenthetnének olyan jellemzően magyar szakmákat, amelyek enélkül könynyen kihalhatnak.
A mikro-, kis- és középvállalkozói kör támogatásának fontosságára hívta fel lapunk figyelmét Bernáth Ildikó, a foglalkoztatási bizottság fideszes alelnöke is. Rávilágított arra, hogy a polgári kormány ideje alatt a munkanélküliség folyamatosan csökkent: a kormányzás átvételekor a több mint 9 százalékos munkanélküliségi rátát sikerült 5,6 százalékra csökkenteni. Mint mondta, a Széchenyi-tervnek köszönhetően elindultak olyan beruházások, amelyek munkahelyeket teremtettek, vagyis azok a támogatások, amelyeket a kis- és középvállalkozások is igénybe vehettek, segítették azt, hogy 240 ezer fővel nőjön a foglalkoztatottak száma, s legalább enynyi új munkahelyet sikerült létrehozni. Ugyanakkor, miután a jelenlegi koalíció átvette a kormányzást, a 400 000 új munkahely megteremtésének ígéretével ellentétben e téren semmilyen előrelépés nem történt – tette hozzá Bernáth Ildikó. A kormánynak sem Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején nem volt, sem azt követően nincs érthető, átlátható, bármilyen jelzővel ellátható gazdaságpolitikája – jelezte az ellenzéki szakpolitikus. A legnagyobb problémaként említette, hogy Medgyessy Péter – ígéretével ellentétben, mely szerint megtartja, sőt bővíti a Széchenyi-tervet – első lépései között szerepelt annak szinte teljes megszüntetése. Számos olyan eset is előfordult, hogy a pályázó még megkapta az értesítést, hogy nyert a pályázata, de a szerződést már nem kötötték meg vele – emlékeztetett Bernáth Ildikó. Véleménye szerint egyértelmű, hogy amennyiben a jelenlegi koalíció – akár átkeresztelve – folytatta volna e gazdaságfejlesztési tervet, vagy legalább kidolgoztak volna helyette valamilyen koncepciót, akkor nem romlottak volna ilyen mértékben a foglalkoztatási adatok. Ha ma egy vállalkozó tudná, hogy mi az, amire egy-két év múlva szüksége lesz a piacnak, mi az, ami felé az ország, a gazdaság haladni akar, akkor nyilván azzal foglalkozna – reflektált a képviselőnő a szakképzést firtató kérdésünkre.
origo.hu
Menekül a Tisza, tüntetik el a nyomokat, de már késő
