Általában világosnak, egyértelműnek ítélik az alaptörvény államfőválasztásra vonatkozó paszszusait az alkotmányügyi bizottság lapunknak nyilatkozó tagjai. A parlamenti testület rövidesen tárgyalja a kérdést, hiszen Dávid Ibolya pártelnök – aki maga is tagja a grémiumnak – bejelentette: a fórum az alkotmányügyi bizottság útján azt javasolja, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze a köztársaságielnök-választás szabályait. Dávid tudni szeretné, hogy az alkotmányban rögzített, két rendkívüli eseten – a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásán, illetve megbízatásának idő előtti megszűnésén – kívül is a házelnök jogosult-e az államfő helyettesítésére, illetve arra is választ vár, mi a követendő eljárás, ha a Ház nem tud államfőt választani a harmadik fordulóban. Szerintük az sem világos, hogy a harmadik szavazáskor szükség van-e határozatképességre.
Az SZDSZ hétfőn dönt arról, hogy az alkotmányügyi vagy az ügyrendi bizottsághoz fordulnak, mert szerintük is értelmezésre szorul az alkotmány vonatkozó része. Felvetették, hogy az érvénytelen szavazatok akár a harmadik fordulóban is meghiúsíthatják az államfőválasztást. Az alaptörvény értelmében ha az első két fordulóban nem gyűlik össze kétharmadnyi támogató szavazat egy jelölt mellett, a harmadik parlamenti voksolás alkalmával, tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára, elegendő a voksok többségének elnyerése is az elnök megválasztásához.
Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság MSZP-s elnöke szerint az alaptörvény államfőválasztással kapcsolatos passzusai – köztük a harmadik szavazási fordulót érintők is – egyértelműek. Ezt az eddigi három választás is bizonyítja. Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke szerint valóban nem világos, miként kell eljárni, ha egyetlen jelölt marad versenyben a harmadik fordulóra, és a rá leadott „nem” szavazatok kerülnek többségbe. Kérdés az is, ha két utolsó körös jelölt van, mi a teendő azon képviselők szavazataival, akik egyik személyre sem teszik oda az x-et. Ezzel együtt azonban úgy látja, mivel az eddigi három államfőválasztás során nem okozott problémát a szabályozás, most is a már kialakult parlamenti szokásjog diktálta gyakorlatot kell alkalmazni. „Legalábbis álságosnak”, „politikai megfontolások által vezéreltnek” nevezte, hogy a két kis frakció most mégis aggályainak ad hangot. Úgy látja, az MDF felvetése mögött az áll, hogy az amúgy létszámánál fogva súlytalan frakció mégiscsak bele kíván szólni a köztársasági elnök választásába. Az SZDSZ felvetése kapcsán úgy vélte, vélhetően az alkotmány értelmezésétől teszik függővé, miként járnak el az államfőválasztáskor.
Horváth Balázs független képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja szintén úgy ítéli meg, nem fordulhat elő, hogy a Ház a harmadik fordulóban sem tud államfőt választani. Úgy véli, az érvénytelen voks nem jelent „nem” szavazatot, ilyenkor egyszerűen az érvényes voksok többségét elnyerő személy lesz az államfő.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
