Máris folytatni kívánta a már megszokott szerda délelőtti általános kihallgatásokat az új pápa, melyeket általában a Szent Péter téren vagy a VI. Pál teremben tartanak. Ezeken a találkozókon, amelyeken bárki részt vehet, a szentatya egy bevezető elmélkedés után külön köszönti a jelen levő zarándokok előre bejelentett egyes csoportjait, képviselőik az imádsággal záruló találkozó végén személyesen is elé járulhatnak.
Az első általános kihallgatás alkalmával XVI. Benedek saját névválasztásának indokát is megosztotta hallgatóival: „Azért választottam a Benedek nevet, hogy gondolatban kapcsolódjam a tiszteletre méltó XV. Benedekhez, aki az első világháború szenvedésekkel teli korszakában vezette az egyházat.”
Mint ismeretes, XV. Benedek (Giacomo dalla Chiesa, 1914–1922) az első világháború idején elsődleges feladatának tekintette elősegíteni a béke helyreállítását, illetve mindent megtett az áldozatok megsegítése érdekében. Feledhetetlen érdemeket szerzett a hadifoglyok felkutatása és helyzetük javítása terén. A káoszba süllyedt Közép-Európa éhező gyermekei megsegítésére 1919-ben gyűjtést rendelt el az egész világ katolikusai között. Adományait a pápai nuncius révén juttatta el Magyarországra is. Remélte, hogy a háború végén igazságos és tartós békét sikerül létrehozni, ám Olaszország elérte, hogy a Szentszék ne vehessen részt a béketárgyalásokon. XV. Benedek az elsők között létesített diplomáciai képviseletet az elszigeteltsége oldására törekvő Magyarországon (1920). Rokonszenvvel kísérte az utolsó magyar király, IV. Károly kísérleteit a trón visszaszerzésére, és személyesen mindent megtett, hogy a száműzetés idején enyhítse a király és családja anyagi nehézségeit.
Ennek a mára kissé elfeledett egyházfőnek, „a béke bátor és hiteles prófétájának” nyomdokain járva XV. Benedek „a kiengesztelődés, valamint az emberek és népek közötti harmónia szolgálatába” kívánja állítani saját pápaságát.
A Benedek név ugyanakkor felidézi a „nyugati szerzetesség atyját”, Szent Benedeket is, akinek követői meghatározó szerepet játszottak a római civilizáció értékeinek átmentésében, Európa népeinek – köztük a magyaroknak – a keresztény hitre térítésében. „Szent Benedeket ezért nagyon tisztelik Németországban, és különösen is a szülőföldemen, Bajorországban” – folytatta névválasztásának indoklását a pápa. Szándékai szerint az Európa védőszentjének nyilvánított szerzetes neve egyben utalás Európa keresztény gyökereire is.
Valószínű, hogy az új szentatya már megválasztásakor e két személyre hivatkozott, hiszen rájuk utaltak többen is a konklávéról kijövő bíborosok közül, köztük Erdő Péter esztergom–budapesti érsek, aki akkor ugyancsak idézte Szent Benedek Regulájának híres sorát: „Krisztus szeretetének semmit elébe ne tegyenek.” Pápai szolgálata kezdetén most XVI. Benedek is az ő segítségét kérte, hogy „Krisztus maradjon létezésünk központja”.
A szerző Vatikán-szakértő, Keresztény Közéleti Akadémia
magyarnemzet.hu
FTC, Paks, Győr, Puskás – kiderült, mennyi az esély a magyar csapatok továbbjutásra
