Nem szégyenkezhetünk örökké mások miatt

Olvasóinktól
2005. 04. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hónapok óta beszélnek arról különféle értelmezésekben és felhangokkal, hogy stílus- és hangnemváltás következett be az MSZP-ben. A szimpatizánsok örömmel tapasztalják, hogy végre kommunikatív és lendületes miniszterelnökük is van, aki ilyen értelemben méltó ellenfele Orbán Viktornak. A másik oldalon ébredezik az aggodalom: talán van igazság a lendületesen sulykolt állításban.
Gyurcsány Ferenc engem csupán azért érdekel, mert miniszterelnöke annak az országnak, amelyben élek. Ilyen státusában beleszól az életembe. Képvisel engem, és dönt helyettem. Szavában benne van az én szavam. Így is, hogy nem választottam sem őt, sem pártját. Hatalom van a kezében és felelősség. Az én személyes életemben is felelőssége van. Ezzel a felelősséggel neki is tisztában kell lennie. De úgy tűnik, csak a hatalmat érzi és élvezi.
Megjelent a politikai életben, és hirtelen felbukkantak olyan megfogalmazások, megítélések, amelyek privát beszélgetésekben is illetlenségnek számítanak. Nálunk lassan virtusnak. A pápai gyerek meg meri mondani az őszintét. Helyükre rakja az idősödő nőket és akadémikusokat, a határon túli magyarokat, az arab futballistákat, a vidéki gazdákat, és közben számít a helyeslő, marokba nevetgélős kommentárokra: „Jól megmondta nekik.” Mintakövető is akadt: az időközben posztjáról felmentett Németh Imre érzékletes nyálcsorgatós látomása se született volna meg az ösztönző előzmények nélkül. Engem ez sért. Személyemben sért olyankor is, ha épp tőlem távol állót érint. Erre neveltek konzervatív, maradi módon: a másik ember iránti tiszteletre. Mint arra is, hogy az orrunkat zsebkendőbe fújjuk, a nőknek előre köszönünk, az időseknek átadjuk a helyet a villamoson, válaszolunk azoknak, akik megszólítanak, nem támadjuk hátba az ellenfeleinket. Mindez nem kommunikáció és lendület, hanem jólneveltség kérdése. Bár, mint a régi eszmények közül oly sok, ez is megkopott, és – mint halljuk – „új programokra van szükség”.
De új programra van szükségük azoknak is, akik lehorgasztott fejjel szégyenkeznek mindezekért. Nem kérhetünk mindenkitől bocsánatot örökké, amiért megbántották a nevünkben. Nem figyelhetjük a végtelenségig aggodalmas szemekkel és önuralmat erőltetve magunkra, hogy a felelősség és tisztelet alapszabályait milyen új és „modernnek” mondott értékekkel kívánják lecserélni. És ha hiszünk még mindabban, amiért felemeltük a hangunkat 15 vagy 157 éve – a szabadságban és igazságosságban –, nem élhetünk újra a mindent beszövő hazugságban. Nehogy azt kelljen majd mondanunk a gyurcsányi jóslat szerint, de lesütött szemmel: „Nézzétek, fiúk, nézzétek, lányaink, mi csináltuk, két kezünkkel, apátok és anyátok csinálta!”

Nagy Mariann Budapest

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.