Bevezetőjében Putyin a Szovjetunió szétesését hatalmas geopolitikai katasztrófának nevezte, ami az orosz nép számára valóságos dráma volt. Mint fogalmazott, az ország egységét szétzúzta a csecsenföldi terrorista intervenció és az azt követő haszavjürti kapituláció, az oligarchikus csoportok pedig – szúrt oda a szerdai ítélethirdetés előtt Hodorkovszkijnak – kizárólag saját érdekeiket tartották szem előtt, s a tömeges szegénység gyakorlatilag normává vált. Putyin három alapirányát jelölte meg Oroszország fejlődésének: a politikai rendszer fejlesztése és a törvény szilárdítása, az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása, a civil társadalom fejlesztése.
Az elnök leleplezte az állami hivatalnokok önérdekeiket követő, korrupt kasztját, amely a közszolgálatot az üzlet válfajaként fogja fel, és nem viselkedik jobban, mint a vállalati és pártbürokrácia. Úgy vélte, hogy az oligarchikus cenzúrától megszabadított tömegtájékoztató eszközöket most egyes bürokraták buzgó ellenőrzésétől kell megóvni a polgárok objektív informálása érdekében. Ezzel kapcsolatban indítványozta, hogy a nagyrészt általa kinevezendő személyiségekből létrejövő társadalmi kamara ellenőrizhesse, mennyire tartják be a központi tévécsatornák a szólásszabadság elveit.
A politikai újítások között Putyin felvetette, hogy az elnök a regionális törvényhozási választáson győztes pártból jelöljön kormányzót, gazdaságélénkítő intézkedésként pedig afféle amnesztiaként a polgárok által felhalmozott tőke egyszerűsített legalizálását ajánlotta. Ehhez két feltételt szabott, egyrészt 13 százalékos jövedelemadó megfizetését és a vagyon orosz bankokban való elhelyezését.

Brutális karambol a főúton, mentőhelikopter érkezett a helyszínre