Változik az Antarktisz térképe

A B-15A nevű úszó jéghegy nekiütközött az antarktiszi Drygalski-jégnyelvnek, és kiszakított a kontinensből egy város nagyságú darabot. A tudósok nagy része egyetért abban, hogy az aggasztó esemény a globális felmelegedés számlájára írható. Néhány, időpontot nem tartalmazó jóslat szerint a sarki jéghegyek széttöredezése és olvadása öt méterrel is megemelheti a tengerszintet.

Az európai űrkutatási ügynökség (ESA) április 15-én készült és tegnap közzétett műholdfelvétele szerint bekövetkezett az, amitől már hónapok óta tartanak a tudósok: az Antarktisz felé sodródó óriás B-15A jéghegy nekiütközött a kontinentális talapzatnak, és a McMurdo-szorosba benyúló Drygalski-jégnyelvből leszakított egy város nagyságú darabot. Így most új térképeket kell készíteni az Antarktiszról – olvasható az ESA internetes oldalán. A világ legnagyobb úszó jéghegyét, a 115 kilométer hosszú, 2500 négyzetkilométer területű B-15A-t alig viselte meg a hatalmas karambol. A kutatók véleménye szerint további ütközésekre is számítani lehet, és valószínű, hogy azokat is a kontinens sínyli majd meg.
A B-15A maga is leszakadt darabja egy még nagyobb úszó jéghegynek, a B-15-nek. Ez valaha 11 655 négyzetkilométer alapterületű volt, de a globális felmelegedés hatására már sok kisebb részre szakadt.
A McMurdo-szoros felé induló B-15A olyan sebességgel haladt, hogy a tudósok már január közepén számítottak az ütközésre. Azonban a jéghegy akkor váratlanul megfeneklett. Ez is baj volt, mert a Ross-tengeren útját állta az óceáni áramlatoknak, és az emiatt összetorlódó jég elzárta a sarkvidéki kutatóállomások ellátásáról gondoskodó hajók útját. Akadályozta azt is, hogy az itt élő állatok elegendő tengeri zsákmányhoz jussanak. Amikor a monumentális jéghegy néhány héttel ezelőtt újra mozgásba lendült, még remélték, hogy irányt változtat, de most hatalmas erővel ütődött a Drygalski-jégnyelvnek, a partvidéki David-gleccser Ross-tengeren lévő nyúlványának. A Drygalski-jégnyelv hetven kilométer hosszú volt. Most az Envisat műhold felvétele szerint a mozgó hegy öt kilométeres darabot kanyarított le belőle.

Emelkedhet a tengerszint. A tudományos világ tavaly még egyetértett abban, hogy az antarktiszi jégmezőt a globális felmelegedés nem emésztheti föl 2100 előtt. Ez év elején brit kutatók azonban már arra figyelmeztettek: az Antarktisz nyugati részén máris hatalmas mennyiségű jég kerül az óceánba, és ez a nem túl távoli jövőben akár öt méterrel is emelheti a világ tengereinek szintjét. A British Antarctic Survey (BAS) programban dolgozó tudósok egy klímaváltozással foglalkozó, februári konferencián azt állították: a korábbi optimizmust nem igazolják a tények. Pedig akkor még senki sem számított arra, hogy hamarosan módosítani kell a hatodik kontinens térképét is.