A nemzet jövőképét veszélyeztetné, ha a következő kormány politikájában nem játszana központi szerepet a közoktatás, és ezeknek a céloknak a Nemzeti fejlesztési tervben is helyet kell kapniuk – hangsúlyozta Pálinkás József, a Fidesz kulturális tagozatának elnöke szombaton a neveléstudományi szekció konferenciáján. A Jövő iskolája: értékek fenntarthatósága című rendezvényen a szakpolitikus a tudatos nyelvpolitika fontosságáról szólva kiemelte: az anyanyelven való tanulás lehetőségét az Európai Unió alkotmányába is be kéne emelni. Pálinkás a pedagógusi életpályamodellről elmondta: az alapjait már 2002-ben lerakták, de megvalósítását a kormányváltás megakadályozta. Úgy vélte, a pedagógusi pályára kerülést szigorúbb feltételekhez kellene kötni, ugyanakkor az is fontos, hogy az oktatóknak szakmai teljesítményük függvényében legyen előrehaladási lehetőségük, és ehhez igazodjon a bérezésük is. A falusi iskolákkal kapcsolatban azt húzta alá, hogy olyan ösztönző-rendszert kell kidolgozni, amely támogatja a pedagógusok helyben maradását, így megakadályozva a helyi értelmiség elvándorlását.
Hoffmann Rózsa egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógiai tanszékének vezetője előadásában rámutatott: a gazdasági versenyképesség szempontjából a köznevelés „termelő ágazatnak” is tekinthető, olyan hosszú távú befektetésnek, amely megtérül. Ezt mutatja Japán, Dél-Korea és Írország példája is – fűzte hozzá. Varga Zoltán, a Fidesz neveléstudományi szekciójának elnökségi tagja szerint sokszor éri az a vád a konzervatív értékeket valló pedagógusokat, hogy maradi nézeteket képviselnek. A valóság ezzel szemben az, hogy „mi is keressük a jobbító megoldásokat, de a meglévő értékeket sem hagyjuk veszni egy-egy divatos eszmerendszer oltárán” – szögezte le.

Hét elfogatóparancs van ellene, egész Európában körözik a magyar bűnözőt