Érthetetlen, hogy miközben ez év elejére hosszú munka eredményeképpen elkészült a kereskedelmi törvény módosításának tervezete, a közelmúltban a gazdasági tárcától egy újabb javaslat került ki, amely lényeges elemekben tér el a korábbi változattól – mondta lapunknak Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi és szolgáltató szekciójának vezetője. Az egyik fontos módosítás, hogy a részesedés tíz százalékában szabályozták a piaci erőfölény fogalmát. Arra nem nagyon van magyarázat, hogy miért ennyiben, és azt sem tudni, hogy mire vetítik ki ezt az arányt: a 7700 milliárd forintos teljes piacra, a gépjármű-értékesítés és üzemanyag nélküli 4000 milliárdos szegmensre vagy a 2200 milliárdos élelmiszerpiacra. Van, aki szerint a tervezetben meghatározott tíz százalék gyanúsan csak egy-két cégre alkalmazható. A Mai Piac kereskedelmi szaklap legutóbbi toplistája szerint tavaly a legnagyobb forgalmat, 495 milliárd forintot a CBA Kereskedelmi Kft. érte el. Második lett a Metro és a Spar közös beszerzési társasága, a Metspa 450 milliárddal, míg harmadik 415 milliárddal a Tesco Global Áruházak Rt. A többiek forgalma 400 milliárd alatt van.
A másik kardinális kérdés a törvényben a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, ami jelenleg csak a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozik az agrárrendtartási törvény előírásai szerint. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta: korábban több változat szerepelt az elképzelések között. Az egyik szerint csak az élelmiszereknél foglalkoztak volna e tiltással, a második esetében az iparcikkeknél is, míg a harmadik a nagy üzletláncok számára előírta volna, hogy amennyiben élnek ezzel az eszközzel, akkor azt jelezniük kell az értékesítés helyén a vásárlók felé. Vámos György rámutatott: a kormány elé került legutolsó elképzelés szerint az élelmiszerek esetében megmaradna a jelenlegi rendszer, míg az iparcikkek esetében lehet élni a beszerzési ár alatti értékesítés eszközével, ha azt feltüntetik a terméken. A tervezet ugyanakkor információink szerint kimondja, hogy ezzel az eszközzel csak a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedelmi cégek élhetnek, tehát a kicsik nem, ami további versenyhátrányt okoz számukra.
Az OKSZ álláspontja szerint nem lehet különbséget tenni az élelmiszerek és az iparcikkek eladásának szabályozása között. A kicsik érdekeit is figyelembe kell venni, ugyanakkor teljes körű tiltást sem lehet alkalmazni. Vámos György hangsúlyozta: számukra teljes mértékben elfogadható, hogy például az ünnepeket követően a kereskedők jelentős kedvezménnyel értékesítsék szezonális termékeiket. Vagy ha egy árucikk szavatosságának határideje közeledik a lejártához, egyértelmű, hogy a kereskedő árumentési céllal olcsóbban adja el portékáját. Továbbá az sem kifogásolható, ha egy üzlet nyitásakor a kereskedő egyes termékeket beszerzési ár alatt árul, vagy ha a kifutó modelleket akciózza le.
A főtitkár aláhúzta: a jelenlegi szabályozás is rossz, megérett a változtatásra, hiszen nincs visszatartó ereje. A büntetés tarifája a beszerzési ár és az alatt lévő eladási ár különbségének kétszerese. Ezt az összeget sok cég gond nélkül kifizeti. Másfelől a hivatalos szervek bejelentésekre indítják el az eljárást, ez a feljelentősdi pedig méltatlan a szakmához. Vámos György kiemelte: a rossz agrártámogatások következményeit nem a kereskedelmi törvényben kellene orvosolni. A versenyképesség nem itt, hanem a gazdálkodóknál és az iparnál dől el. A beszerzési ár alatti értékesítés elleni fellépés például az olcsó importtal szemben nem védi a termelőket.
A szupermarketek közötti erős verseny a fogyasztók számára az alacsonyabb árak, a szélesebb áruválaszték és a jobb minőségű termékek előnyével jár – hangsúlyozta Paul Dobson, a Loughborough University tanára a Gazdasági Versenyhivatal által a közelmúltban szervezett konferencián. A profeszszor aláhúzta: a szupermarketek közötti esetleges fúziók szigorú felülvizsgálatával és a tisztességtelen verseny tilalmának eszközével kezelhető a beszerzési ár alatti értékesítés problémaköre. Megkeresésünkre a gazdasági tárcánál elmondták: a beszerzési ár kérdésében a jelenleg hatályos jogszabályt tartják érvényesnek, a módosításról nem kívánnak nyilatkozni.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) részéről Piros László, a szervezet főtitkára pozitívumként értékelte, hogy az általuk ismert legfrissebb törvénytervezetbe bekerültek a piaci erővel való élés és visszaélés fogalmai. Biztató, hogy nem sorolták ezeket a kategóriákat alacsonyabb jogszabályi szintre. Ugyancsak jónak tartotta a főtitkár, hogy a tervezetben a jelentős piaci erővel bíró vállalkozásokat nem csak az összforgalom százaléka mellett összegszerűen is megjelölik. Ez a szint 150 milliárd forint konszolidált nettó árbevételt takar, aminek kilenc cég felel meg, amelyek lefedik a hazai élelmiszer-forgalmazás 90 százalékát.
– Változatlanul nem biztosítja azonban a tervezet, hogy a piaci erővel való visszaélés esetén a szakmai közösségek, például az Éfosz, hatékonyan felléphessenek – állapította meg Piros László. Hozzátette: javasolták, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát terjesszék ki a közfogyasztási cikkekre (például élelmiszerekre, háztartási és vegyi árukra), erről azonban nem rendelkezik a törvénytervezet. Helyette azt tartalmazza, hogy a jelentős piaci erővel bíró cégeknek lehetőségük nyílik a beszerzési ár alatti értékesítésre akkor, ha arról tájékoztatják a vásárlókat, ennek ellenőrzését pedig a fogyasztóvédelem végezné. Ezt az Éfosz gyenge szabályozásnak tartja, és saját javaslatát szeretné érvényre juttatni. Ez azt tartalmazza, hogy az ellenőrző szervek közé az adóhatóságot is vonják be, mert a beszerzési ár alatti értékesítés áfabevétel-kiesést jelent az államnak is.
Nincs korlát.A kormány elé került jogszabály további pontokon is a jelentős piaci erővel bíró kereskedelmi láncoknak kedvez. Így van ez a vasárnapi nyitva tartás szabályozásának kérdésében, ahol nem találtak meghallgatásra az ágazati szakszervezet érvei. Az érdekvédelem a dolgozókra tekintettel lehetőség szerint visszaszorította volna a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét, ugyanakkor a tervezet a jegyzőket hatalmazza fel, hogy a kereskedelmi cég indokainak ismeretében döntsenek ebben a kérdésben. Ez a megoldás a szakszervezetek szerint a munkaadókat hozza előnyösebb helyzetbe. Nem a kiskereskedők érdekét szolgálja az sem, hogy a tervezet a korábbi verziókkal szemben nem gátolja semmivel sem a szuper- és hipermarketek építését. Így nem kell készíteni a beruházás megkezdése előtt hatástanulmányt, és az önkormányzatoknak sem lesz beleszólásuk a multik terjeszkedésébe.
