Az előzetes bejelentkezések szerint 25-30 – köztük néhány osztrák és német – kisrepülőgép részvétele várható – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Ernő, a rendezvény atyja, a Puma Egyesület elnöke. Az aktív kecskeméti vadászrepülőként MiG–29-est irányító alezredes a svédországi Gripen-átképés megkezdésekor adta át a jelenlegi Puma-század vezetését a fiatalabb generációnak. Az elnök elmondta: az emléktúrával kívánnak megemlékezni a hatvan évvel ezelőtt véget ért második világháború áldozataira, köztük azokra a huszonéves magyar pilótákra, akik a légtér védelmében estek el, sebesültek meg, vagy később ezért a tettükért szenvedtek meghurcoltatást.
Az emléktúra péntek délután indul a budaörsi repülőtérről, ahol egészségi állapotuktól függően (hiszen nyolcvan éve feletti veteránokról van szó) megjelennek az egykori Pumák is. A résztvevők először Pécs-Pogány repülőtérre szállnak át, útba ejtve a Farkasréti temető légterét is, ahol virágokat szórnak a levegőből – ugyanezt később megteszik azokon a helyeken is, ahol Pumák életüket vesztették, vagy ahol eltemették őket. Az első célállomás kiválasztása ugyanakkor kényszerpálya volt a Puma Egyesületnek – ismerte el Hegedűs Ernő –, hiszen Baranya székhelye nem játszott különösebb szerepet a Pumák történetében. Az alakulat háborús repülőtere, Veszprém-Jutas azonban ma már nem alkalmas a leszállásra, míg a közeli pápai katonai repülőtér használatáról a folyamatban lévő NATO-beruházások és jogi okok miatt kellett lemondaniuk.
Szombaton az emlékező kötelék továbbindul Vásárosdombó, Nemesvid és Körmend érintésével Szombathelyre, ahol megemlékezést tartanak. Délután a Káld–Kenyeri–Pápa–Tab útvonalon térnek vissza Pécs-Pogányra, ahol rövid légibemutatót rendeznek. Vasárnap a Sármellék–Grosspeterdorf– Wiener Neustadt–Raffelding–Linz –Tulln útvonalon repülnek végig a résztvevők, és Fertőszentmiklós lesz a túra utolsó állomása.
Hegedűs Ernő kifejtette: a rendezvénnyel hagyományt kívánnak teremteni, hozzájárulva ahhoz, hogy a Pumák szellemiségét a jövő generációi számára megtartsák.
A legismertebb alakulat.Egybehangzó repüléstörténészi értékelések a magyar katonai repülés legnagyobb hagyományú és hatású közösségének tartják a Puma nevű repülőalakulatot. A megállapítást mi sem illusztrálja jobban, hogy a második világháború előtt létrejött, majd a konfliktus idején különféle szervezetekben működő formációról kapta a nevét 1990 után az egyik ma is működő magyar vadászrepülő-század is. Az alakulat létrejötte Heppes Aladár nevéhez köthető, aki korabeli vadászrepülőként megalkotta a Puma-jelvényt. A nagy nyilvánosság előtt is ismert embléma legfőbb eleme egy vörös színű üvöltő pumafej, amely körül az alakulat mindenkori jelmondata olvasható: „Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse.” A jelvény először még a háború előestéjén, 1937-ben került fel a Magyar Királyi Honvéd Légierő 1/3 százada által repült olasz Cr–32-es vadászgépek oldalára, de a legnagyobb ismertségre akkor tett szert, amikor Heppes őrnagyot 1944. május 1-jén megbízták a honi légvédelem legfontosabb, akkor létrehozott alakulatának vezetésével. A 101. vadászrepülő-osztály, majd -ezred Messerschmitt Bf–109G típusú repülőgépeinek motorburkolatára festette fel a pumát, amikor szembeszállt az ország városai ellen szőnyegbombázást végrehajtó, sokszoros túlerőben lévő angolszász bombázókötelékekkel. A 101-esek veszprém– jutasi repülőterükről felszállva 1944. május 24-én bocsátkoztak először harcba 13 repülőgépükkel egy összesen háromszáz gépet számláló amerikai kötelékkel. Ekkor vette kezdetét az úgynevezett „amerikai nyár”, amely a lelkes magyar pilóták számára sok sikert, ám egyben sok szenvedést és halált hozott. A légvédelmi feladatban működő Pumák a nyár végére elérték 100. légi győzelmüket. A megváltozott hadihelyzet miatt 1944 őszétől immár más feladatot hajtottak végre: az országba betörő szovjet erőkkel vették fel a küzdelmet. Katonai esküjükhöz mindvégig kitartva, repülőtérről repülőtérre menekülve az ausztriai Raffeldingben fejezték be a háborút, amerikai fogságba esve. A Pumák egy része Nyugaton maradt, egy részük hazatért és segédkezett az új magyar légierő létrehozásában, mígnem koncepciós perekkel az akasztófa alá vagy börtönbe nem juttatták őket. Egyik pilótájuk, Tobak Tibor a nyolcvanas évek végén írhatta meg először történetüket, amely felkeltette az aktív magyar vadászrepülők érdeklődését is. A hagyomány így folytatódhatott a kecskeméti repülőalakulatnál, amely a mai napig a legsikeresebb Puma, a 33 légi győzelmet elért Szentgyörgyi Dezső nevét viseli. (Z. G. L.)
