Nem lehet megszállásról beszélni a balti államok esetében, mert azokba a szovjet erők 1940-ben a törvényes hatóságok egyetértésével vonultak be, jelentette ki tegnap a Kreml EU-főmegbízottja. Szergej Jasztrzsembszkij Günter Verheugen minapi nyilatkozatára reagált, amelyben európai bizottsági alelnök biztatta Moszkvát, ismerje el, hogy a Szovjetunió jogtalanul szállta meg a baltiakat.
Az évforduló előtt más nyugati államférfiak is biztatták Vlagyimir Putyint, hogy ismerje el a baltiak Sztálin szovjet diktátor általi megszállását. A lengyel szejm arra szólította fel Moszkvát, hogy hivatalosan ítélje el a Ribbentrop–Molotov-paktumot. Maga George Bush elnök pedig „Közép- és Kelet-Európa szovjet megszállását, Észtország, Lettország és Litvánia annektálását, kommunista diktatúrát” emlegetett lett kolléganőjének küldött levelében. Az amerikai elnök – szavai szerint – emlékeztetni fogja moszkvai látogatásán orosz kollégáját arra, hogy a második világháború vége a balti államok számára nem szabadságot hozott, hanem szovjet megszállást.
Az orosz elnök és a német kancellár ugyanakkor „a felszabadulás napjának” minősítette egy interjúban 1945. május 8-át. Schröder kijelentette, „az orosz nép hatalmas véráldozatot hozott ezért”. Putyin utalt arra, hogy a háborút nem a Szovjetunió kezdte, s mint Drezda lebombázására célozva megállapította, „abban az időben nyugati szövetségesek sem különleges emberségükkel tűntek ki”.
Putyin tegnap mindazonáltal burkoltan bírálta Joszif Sztálinnak az 1930-as években véghezvitt megtorlásait, a néhai szovjet diktátor nevének említése nélkül. A hétfőn félszáz állam- és kormányfőt fogadó orosz elnök kijelentette: „Hazánk, népünk, társadalmunk életképes volt 1941-ben, noha az akkori rendszer mindent megtett, hogy a megtorlásokkal szétzúzza ezt az életképességet.”
origo.hu
Így alázzák meg segítőiket a Tisza központjában – mutatjuk a botrányos szavakat
