Arra a kérdésünkre, hogy Bush beszéde, amelyben együtt említette a jaltai szerződést a Molotov–Ribbentrop-paktummal és a müncheni konferenciával, jelentheti-e az amerikai történelemszemlélet átértékelését, O’Sullivan úgy válaszolt, hogy ez nagy jelentőségű lépés volt az amerikai elnök részéről, hiszen tulajdonképpen bocsánatot kért a térség népeitől Jalta miatt, ami tényszerűen szégyenletes tett volt. Az Egyesült Államokban élő brit tudós, aki annak idején dolgozott Margaret Thatcher kormányfő tanácsadójaként, majd a UPI hírügynökségénél is, mindazonáltal úgy vélte, hogy az amerikai elnök olyan messzire azért nem ment, hogy a háborút lezáró jaltai szerződést valóban összehasonlítsa az agresszív szándékú, háborúra készülő szovjet–német paktummal. Gondolatához csatlakozott Német Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke is, aki amerikai külpolitikai irányváltásra utaló üzenetet vélt felfedezni Bush Rigában elhangzott szavaiban, különös tekintettel arra, hogy szemben a korábbi állásponttal, immár a „szabadság fontosabb a stabilitásnál”.
Bár O’Sullivan előadásának témája kisebb távlatot – mindössze az elmúlt 15 évet – ölelt fel, nem hagyott kétséget afelől, hogy a magyar jobboldal amerikai megítélésében sok történelmi beidegződés is szerepet játszik. A két ország kapcsolatában fontosnak bizonyult, hogy a Nyugat nem értette meg a hidegháború utáni ideológiai megosztottság rendszerét, s az Egyesült Államokban zavart okozott, hogy a posztkommunisták demokratikus baloldalként tüntették fel magukat. Hasonló nehézséget okozott az is, hogy a nemzetközi média túlnyomóan baloldali kézben van, valamint az, hogy a nacionalizmus szót a tengerentúlon sokan teljesen félreértelmezik, részben az azóta hamisnak bizonyult Charles Gati szindrómának köszönhetően.
Gyurcsány a „felszabadításról”. Május 9. ünnepe a nácizmustól való megszabadulást jelenti, de a mai magyar–orosz kapcsolatokat a „kevesebb politika, több üzleti kontaktus” jelszó jellemzi – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapban abból az alkalomból, hogy magyar kiállítás nyílt a moszkvai Expocentrben. A miniszterelnök megerősítette azt az álláspontját, hogy a Vörös Hadsereg 1945-ben megszabadította Magyarországot és Európát a fasizmustól: ettől külön kell választani annak értékelését, ami 1945–48 között történt a kelet-európai országokban a jaltai megállapodások következtében, s a felszabadító szerepet az 1948 utáni politikai események kritikus értékelése sem vonhatja kétségbe. (MTI)
