A manapság divatos fenntartható fejlődés fogalmát eddig nem sikerült definiálni, csak a vezérelvek és a cél egyértelmű. Az, hogy országonként milyen intézkedésekkel és milyen szintre kell csökkenteni a környezethasználatot és a szennyezést, még a kutatók is csak találgatják. Annyi bizonyos, a kedvező folyamat elindult hazánkban is, tudatosan figyelünk környezetünk állapotára, határértékeket szabunk a szennyezőanyagokra, büntetjük a környezetkárosítókat, a nehézipar leépülése pedig szintén kedvez a környezeti mutatók javulásának.
Koszosak a folyóink
Az, hogy jobban odafigyelünk a vízhasználatra, nem csak a környezettudatosságunk eredménye. Az 1990-es évektől a sorozatos vízdíjemelésekre a lakosság érzékenyen reagált, egyes nagy vízfogyasztó üzemek bezárásával pedig automatikusan csökkent a vízkivétel. Ugyanakkor üröm az örömben, hogy a csatornázottság csak lassan növekszik, a megfelelően tisztított szennyvíz aránya és a tisztítás hatásfoka is nagyon alacsony, főleg a fővárosban. Folyóink emiatt szennyezettek, amit súlyosbít az a tény, hogy hazánk két nagy folyójának, a Dunának és a Tiszának a vízgyűjtője nagyrészt határainkon túlra esik, a vizek onnan szállítják a szennyezéseket.
A gazdaság fejlődése ellenére szerény csökkenés mutatkozik az energiaigényekben is. A zöldtárca éves, környezeti mutatókat összefoglaló kiadványa szerint ezt az ipari szektor átrendeződése, az energiaigényes ágazatok, többek között a nehézipar leépülése és a takarékosságra ösztönző energiaár-növekedés indokolta. Ugyanakkor kívánalom, hogy az energiaszükséglet jelentős hányadát ne fosszilis, hanem újratermelődő, úgynevezett zöld energiaforrások használatával fedezzük. Hazánk az unió felé vállalta, hogy 2010-ig az alternatív módon előállított villamos energia arányát az áramfelhasználásban legalább 3,6 százalékra növeli. Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) energetikai főosztályvezető-helyettese szerint a biomassza felhasználásával, szélkerekekkel, napelemekkel, vízerőművekkel és a geotermális úton termelt áram aránya 2003-ban még csak 0,9 százalék volt, ami kevés, ezért a következő évek feladata az eddigi három erőmű biomassza-tüzelésre átállítása után energiaültetvények telepítése és több erőmű átalakítása lesz.
Hiányoznak a szélkerekek a határból
Illés Zoltán fideszes szakpolitikus szintén elkötelezett zöldenergia-párti. Szerinte Magyarországon 2000 szélerőművel az összes villamosenergia-igény közel tizenhét százalékát lehetne biztosítani, ez a paksi erőmű teljesítményének mintegy a felét adná. Jelenleg csak hat működő szélturbinánk van, de 600 különböző helyszínre adtak be engedélykérelmet.
A hőerőmű-átalakításokkal és néhány erősen szennyező nagyüzem bezárásával és a fűtőanyagok kéntelenítésével mintegy a felére esett vissza a talajsavasodásért felelős kén-dioxid kibocsátása. A környezetvédelmi tárca hazánk környezeti mutatóit bemutató éves kiadványa szerint a levegőminőség javulása mögött többek között a széntüzelés visszaszorítása és az azt kiváltó háztartási földgázfelhasználás áll. Az elmúlt években viszont lelassult a klímaváltozásért felelősnek tartott egyik üvegházhatású gáz, a szén-dioxid kibocsátásának csökkenése. Ha a tendencia nem folytatódik, a tavalyi kibocsátott mennyiség mellett még mindig jó esély van arra, hogy Magyarország tartani tudja a kiotói egyezményben foglalt kötelezettségét, azaz a szén-dioxid mennyiségét az 1990–92-es kibocsátási szinthez képest hat százalékkal csökkenti.
Több lakossági szemét
Az utóbbi években 2-3 százalékkal emelkedett a háztartásokban keletkezett hulladékok menynyisége. A lakossági szeméttermelés emelkedése mögött elsősorban a fogyasztói magatartás rohamos változása áll, az agyoncsomagolt félkész termékek a sikeres reklámkampányok átkaként egyre keresettebbek lettek. A megtermelt hulladék – ami a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) adatai szerint csaknem háromszázötven kilogramm személyenként és évenként – egyre növekvő hányadát már szelektíven gyűjtik, azonban az újrahasznosítás háttéripara nem követi a válogatott szemétgyűjtés terjedését. Így fordulhat elő, hogy a műanyag palackok egy részét Kínába szállítják hasznosítani, ahol többek között polárpulóvert gyártanak belőle. Talán nem utópisztikus gondolat, hogy az üvegvisszaváltás jól bevált rendszerét életben tartsuk, az üveghulladékot, a papírt és a műanyag palackokat szelektíven gyűjtsük, amiket később mint befőttesüveg, lavór vagy éppen klórmentes toalettpapír emelhetünk le a hazai boltok polcairól.
A Humusz szerint a hulladékok keletkezését kellene visszaszorítani, amihez lényegesen szigorúbb jogszabályokra és azok betartására lenne szükség.
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
