Csalódott külföldi elemzők

A piaci reakciókat és a nemzeti fizetőeszköz elmúlt napokban tapasztalt gyengülését figyelembe véve megállapítható: a piaci elemzőkben nagy csalódást keltett Veres János pénzügyminiszter, aki a minap arról próbálta meggyőzni a szakembereket, hogy tartható az idei költségvetés.

Úgy tűnik, a magyar kormány még mindig nem mer szembenézni a tényekkel az államháztartás állapotát illetően. Ezt erősíti, hogy amióta Veres János a múlt héten meghívta a nemzetközi és hazai piaci elemzőket, és megvilágította előttük, hogy tulajdonképpen „megnyugtató helyzetben” van a költségvetés, azóta gyengült a forint, a szakértők pedig további piaci ingásoktól tartanak.
– A magyar kormány még mindig nem mer szembenézni a tényekkel, nevezetesen azzal, hogy a magyar államháztartás szörnyű helyzetben van – értékelte a Veres János pénzügyminiszterrel folytatott minapi elemzői megbeszélést Lars Christensen, a Danske Bank elemzője. A dán szakember portfolio.hu portálon közzétett elemzése szerint a kabinet hozzáállását látva a hangulat a magyar deviza- és állampapírpiacon az elkövetkező időkben még rosszabb lesz, s ebben a környezetben nehezen elképzelhető, hogy a jegybank további kamatcsökkentéshez folyamodna az idén. A magyar költségvetési helyzetről úgy nyilatkozott Beatriz Merino, a Standard and Poor’s hitelminősítő térségi elemzője, hogy a folyamatos fiskális elcsúszás változtatott az ország besorolásán.
A Dresdner-csoport londoni befektetési részlege, a Dresdner Kleinwort Wasserstein, amely a meghívott londoni házak közül először tett közzé részletes értékelést a pénzügyminiszterrel folytatott beszélgetésről, hatoldalas öszszefoglalójában azt írta: az ikerdeficit tartóssága és mértéke a befektetőket arra ösztönzi, hogy megfelelő felárat követeljenek kockázatvállalási prémium gyanánt. Az MTI jelentése szerint a magyar befektetési konstrukciók kockázati prémiumai az utóbbi időben meredeken estek, a csökkenő hazai és az emelkedő külföldi kamatszintek közepette. A Dresdner londoni elemzői szerint különösen káros lehet a befektetői hangulat romlása és az ehhez járuló tőkekiáramlás annak ismeretében, hogy a magyar folyómérleg-hiánynak továbbra is igen magas hányadát finanszírozza a portfóliótőke. Tavaly az ilyen befektetések a hiány csaknem 50 százalékát fedezték.
A DrKW saját előrejelzése szerint valószínűtlen, hogy a folyómérleg-hiány középtávon az éves GDP-érték 7,5 százaléka alá sülylyedjen, ami „nagyon kedvezőtlen” a térségbeli országokhoz képest. Mindemellett az, hogy a kormány következetesen képtelen teljesíteni saját költségvetési céljait, megkérdőjelezi az euró 2010-es bevezetési céldátumát – áll a jelentésben. Ez különösen lesújtó abban az összefüggésben, hogy Lengyelország és Szlovákia milyen előrehaladást ért el az euróövezeti tagság felé: mindkét ország 2009-re tervezi valutauniós csatlakozását, sőt „Szlovákia 2008-ra is ráhajthat” – áll a DrKW anyagában. A Dresdner elemzői szerint különösen aggasztó, hogy Veres János semmilyen jelentős kiadáscsökkentő javaslatot nem vázolt fel az általa összehívott találkozón.