Ehnaton és a mozgókép

Nem jó a mai gyerekeknek… Legalábbis azoknak, akiket szüleik gyakran ültetnek a képernyõ elé „mesefilmet” nézni. Annak idején a tehetséges írók és rajzolók együttmûködésének köszönhetõen százával születtek a világszínvonalú, hazai animációs sorozatok. Ma ugyan még mindig rengeteg a nagyformátumú alkotó, mégis leginkább külföldi, gyerekfilmnek kikiáltott akció-rajzfilmek horrorisztikus hõsei sokkolják a kiskorú nézõközönséget. Hova lettek a régi kedves történetek, a szeretnivaló mesefigurák? Többek között errõl kérdeztük Temple Rékát, a Cinemon animációs stúdió ügyvezetõ igazgatóját.

Lázár Fruzsina
2005. 05. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy sikert aratott a Maszkabál címû rajzfilm- sorozatuk, amelyet nemrégiben vetített az egyik mesetévé. Ritka, hogy egy viszonylag fiatal rajzfilmes cég – a Cinemon három éve mûködik önálló stúdióként – a számos külföldi megrendelés mellett hazai mesefilm gyártásába kezd.
Régóta nem készült Magyarországon rajzfilm-sorozat a legkisebbeknek. Természetesen nem anyagi szempontok vezéreltek bennünket, amikor hozzákezdtünk Gryllus Vilmos hangzó anyagának a rajzfilmes adaptálásához. A Maszkabál egy farsangi mulatság történetét dolgozza fel.
Miért nem éri meg az animációs szakmának kisgyerekek szórakoztatásával foglalkozni?
A három-öt évesek még nem egyedül mennek vásárolni. Ez a korosztály tehát senkinek sem jelent „reklámcélpontot„. Nem véletlen, hogy a kereskedelmi szférát egyáltalán nem tudtuk bevonni a film készítésébe. De támogatta a Maszkabál gyártását több olyan szervezet, amely a gyerekekkel, a kultúrával vagy a mozgóképpel áll kapcsolatban.
Úgy hallottam, mostanában több ország együttmûködésével készülõ, egész estés animációs filmen dolgoznak.
Ókori, egyiptomi történetet dolgoz fel a francia–magyar– belga koprodukcióban készülõ Napkirálynõ. A film alapjául szolgáló könyv szerzõje a francia egyiptológus, író, Christian Jacq. A Napkirálynõ Ehnaton, Nefertiti és Tutanhamon korába kalauzolja majd a nézõket. A film alkotói régészeti könyvek illusztrációi segítségével próbáltak minél hitelesebb korképet teremteni a közönség számára. Jövõ év szeptemberétõl vetítik a mozik a munkánkat.
Állítólag akkora támogatást kaptak az Európa Tanács filmes alapjától, amekkorát Magyarországon animációs film még soha.
Régen erre nem is volt mód. Ötszáznyolcvanezer euróval (száznegyvenöt millió forint) segíti az Eurimages a Napkirálynõ elkészítését, ami nemcsak nagy összeg, de hatalmas szakmai elismerés is a produkciónak.
Úgy tudom, a film teljes költsége öt és fél millió euró. Egy átlagos játékfilm elkészítése ennek az összegnek a töredékébe kerül. Mi az oka annak, hogy ennyivel drágább az animáció mûfaja?
Produkciója válogatja, de az animációs film magas költségeinek általában az élõ alkotói munka- és idõigényesség az oka. Gondoljunk csak bele, egy percbe ezernégyszáz kocka fér, egy nyolcvan-kilencven perces film esetén ez nagyjából félmillió rajzot jelent.
De hát ott a számítógép!
Tévedés azt hinni, hogy a komputer mindent megold. Nálunk a rajzolók elõször – szabad kézzel – megtervezik a figurákat. A kifestést, a trükkoperatõri feladatokat már tényleg számítógéppel végezzük, de a gépek elõtt emberek ülnek! Csak akkor lesz színvonalas és élvezhetõ egy animációs film, ha tehetséges és nagy szakértelemmel rendelkezõ rajzolók, animátorok, rendezõk, háttérfestõk, gyártásvezetõk – és még hosszan sorolhatnám… – munkálkodnak az elkészítésén.
Minden megrendelést vállalnak?
Sorozatok és egész estés filmek esetében fontos szempont, hogy mi a történet mondanivalója. Szerencsére olyan helyzetben vagyunk, hogy erõszakos megnyilvánulást tartalmazó mozit visszautasíthatunk. Persze, nagyon fontos az is, hogy van-e elég idõ a film elkészítésére. Azt a produkciót, amelyre már igent mondtunk, sosem kockáztatjuk a következõért. Többek között ezért is bíznak bennünk a megrendelõk.
A saját gyerekei nézik a Cinemon által készített filmeket?
Természetesen! Igaz, nem vagyok televíziópárti. A gyerekekre nagyon kell vigyázni, hogy mit enged nekik megnézni az ember. A rajzfilmek a legveszélyesebbek. A jóhiszemû szülõ gyanakvás nélkül a tévé elé ülteti a csemetéjét, ha „mesét” adnak. Pedig a mai „mesék„ esetében a szöveg, a kép, vagy akár a film tempója is gyakran olyan, hogy szegény kicsik telejesen összezavarodnak tõle.
Nem köztudott ugyan, de a magyar reklámfilmek világszínvonalúak. A Cinemon az egyik, gyerekeknek szóló üdítõital reklámjáért a Minimax elismerése mellett New Yorkban, a világ egyik legrangosabb versenyén Efidíjat is kapott.
Szakmailag nagyon érdekes reklámfilmet gyártani. Egy húsz-harminc másodperces kisfilmben akár a legmodernebb technikákat alkalmazhatjuk, ilyen rövid idõbe anyagilag is belefér. Az üdítõital reklámmal egyébként a gyerekek tetszését is elnyertük – a Minimax díját õk adták –, az Egyesült Államokban pedig a reklám hatékonyságát jutalmazták.
Melyik filmjükrõl ismerhetik külföldön a Cinemon stúdiót?
Többen dolgoztunk a Babar címû egész estés moziban, a Pettson és Findus kaladjait bemutató sorozatban és mozifilmben, valamint számos, külföldön látható televíziós sorozatban.
Mi lesz a következõ munkájuk?
Egy újabb történelmi ihletésû mozifilm, valamint egy magyar sorozat pici gyerekeknek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.