Élénk vita bontakozott ki a Magyar Posta Rt. legújabb beszerzéseivel kapcsolatban. Mint ahogy lapunk elsőként megírta, a Közbeszerzési Értesítő szerint a vállalat szokatlanul magas, több milliárd forintnyi összeget szán informatikai feladatok kiszervezésére. A posta önálló szakszervezete közleményt adott ki, amelyben jelezte: ilyen mértékű költekezést nem tart időszerűnek.
A vállalat korábbi elnök-vezérigazgatója, Kalmár István szintén a kiszervezés veszélyeire hívta fel a figyelmet, kijelentve: a kiszervezés szó, valamint a hozzá igen közel álló „outsourcing” lényegében maga a magánosítás, más néven a privatizáció egy bizonyos formája a mai magyar gazdaságban. Most, amikor a posta olyan mértékben „összpontosít az alapszolgáltatásaira”, hogy még a nyugdíjak határidőre történő kézbesítésével is gondja akadt, a mintegy 35 milliárd forint értékű közbeszerzés lényegében kiköltekezést és eladósodást jelent. Ezzel a vállalat könnyen függő és kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet évekre előre, tehát – a kiszervezésen túl – ezzel is a „privatizációs kényszer” veszélye erősödik fel – figyelmeztetett a volt elnök-vezérigazgató.
A privatizáció és a kiszervezés közötti szoros kapcsolatra világít rá az Élet és Irodalom című hetilapban Csillag István volt gazdasági miniszter, valamint Antal László és Mihályi Péter is. A közgazdászok úgy látják, hogy a belföldön még mindig zajló privatizáció menetének két formája van. Az egyik, hogy a hoszszú évszázadokig igazgatási módszereket alkalmazó, államilag szervezett szolgáltatásokba is behatolt az üzleti szektor, amelyre példa a kiszervezés, a koncesszió és az úgynevezett PPP-programok. Innét már csak egy macskaugrás a tényleges privatizáció – állapítják meg a közgazdászok.
Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg lapunknak a postai kiszervezéseket illetően Mellár Tamás egyetemi tanár, a KSH volt elnöke, aki hangsúlyozta: a kiszervezés – különösen, ahogyan azt hazánkban alkalmazzák – egyértelműen a privatizáció előszobájának tekinthető, ahonnan egyenes út vezet a magánosításig. A posta jelenlegi vezetésének álláspontja szerint az informatikai tevékenység esetleges kiszervezése még részlegesen sem jelentene privatizációt, hiszen mindössze annyi történne, hogy a Magyar Posta alaptevékenységét támogató funkciók közül az egyiket az „anyacégtől” elkülönített szervezet végezné. Szabó Pál vezérigazgató úgy véli, a társaság részleges privatizációját a közeljövőben hatályba lépő törvénymódosítás ismételten lehetetlenné teszi, zárószavazásra vár ugyanis a privatizációs törvény módosítását célzó javaslat, amely a posta esetében a százszázalékos állami tulajdon fenntartását tartja indokoltnak.
origo.hu
Szárad és szivárog a kérészéletű Tisza Párt
