Elfogadta a történeti levéltári törvény, közkeletűbb nevén az ügynöktörvény módosítását az MDF nem szavazata és a Fidesz tartózkodása mellett az Országgyűlés hétfőn. Így az hamarosan az Alkotmánybíróság elé kerülhet normakontrollra. A jogszabály nemcsak az egykori megfigyeltek, hanem valamennyi állampolgár számára nyilvánossá tenné az ügynökakták megtekintését. A két nagy párt eltérően értékeli az alkotmányos aggályokat felvető törvényt.
Répássy Róbert (Fidesz): Szinte biztosra vesszük, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti majd a most elfogadott ügynöktörvényt, és nem véletlen, hogy korábban az adatvédelmi biztos, sőt az igazságügyi tárca is aggályosnak minősítette azt. A Fidesz azért tartózkodott a szavazáson, mert nem kívánt részt venni egy feltehetőleg alkotmányellenes javaslat parlamenti voksolásában. Ugyanis véleményünk szerint a nem közszereplők esetében indokolhatatlan az egyik alkotmányos alapjog, a személyes adatok védelméhez való jognak a korlátozása. Sajnáljuk, hogy a kormánykoalíció nem támogatta a Fidesz azon javaslatait, hogy ne csak az ügynökiratok, hanem az öszszes pártállami iratanyag kerüljön nyilvánosságra, valamint hogy a pártállami múltnak legyen valamilyen következménye a jelenben. Ezeken kívül körülbelül egytucatnyi törvénymódosító indítványunkat is leszavazták, például azt, amelyik a jelentések megrendelői nevének a nyilvánosságra hozását sürgette.
Burány Sándor (MSZP): Sajnálatos, hogy az ellenzék csak szavakban támogatja az ügynökakták nyilvánosságra hozását, és amikor tudná ezt szavazatával is támogatni, nem él a lehetőséggel. A kormánykoalíció azt az álláspontot képviselte, hogy a törvényjavaslat csak az alkotmánymódosítással együtt lehet teljes. Mivel a Fidesz és az MDF megakadályozta az alkotmánymódosítást, a kormánypártok úgy döntöttek, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Nehéz lenne előre megmondani, milyen döntést hoz a grémium, hiszen az alkotmány sem rendelkezik arról, hogy ha két alkotmányos alapjog – jelen esetben az információ szabad áramlásához és a személyes adatok védelméhez való jog – ütközik, melyik az előbbre való. Ugyanakkor létezik olyan alkotmánybírósági állásfoglalás, amely a közszereplők esetében az információ szabad áramlását előbbre valónak minősítette, mint a személyes adatok védelméhez való jogot.
