Még tavaly nyáron hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a cukorpiac reformjával kapcsolatos elképzeléseit, ami körül ősszel kezdődött meg a vita. Magyarország olyan javaslatokkal állt elő, amelyek célja a hazai termelés életben tartása volt. Most úgy tűnik, kompromisszumos megoldás előtt állunk, amelynek részleteit június 22-én ismerteti az unió agrárbiztosa, Mariann Fischer Boel asszony. Várható, hogy megszüntetik a piaci zavarok levezetésére szolgáló uniós cukorintervenciót, és kérdésessé vált a felvásárlási ár szintje is – mondta Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. A szakember hozzátette: az EU novemberben szeretné elfogadtatni a reformot, hogy azt már decemberben a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO következő fordulója elé terjeszthesse. – Arra nehéz válaszolni – folytatta Koczka Zoltán –, hogy itthon ez a változás gyárbezárásokat eredményez vagy sem. Annyi azonban bizonyos, hogy uniós szinten kvótacsökkentés várható, a 17 millió tonnás szintet 2,8 millió tonnával mérsékelnék. 2009-től megnyílik az unió cukorpiaca a fejletlenebb országok előtt, akik olcsó nádcukorral jelennek meg, és az importtermékeket az unió belső árain értékesítik. Ezzel párhuzamosan az uniós cukorárat a világpiaci árhoz közelítik, azaz csökkentik a jelenlegi szintet, ami mintegy háromszor magasabb a világpiaci átlagnál. Ezt a lépést úgy próbálják végrehajtani, hogy közben az unió cukoripara is versenyképes maradjon. Ezért az árcsökkentés a cukorrépa – jelenleg tonnánkénti 11 500 forintos – felvásárlási árát is érinti majd, hiszen a termelési költségek 70 százalékát a répaár teszi ki, és mérséklődhet a tonnánkénti 158 ezer forintos intervenciós ár is. A termelők kevésbé szenvedik meg ezt a lépést, mert kieső jövedelmük 60 százalékát az EU megtéríti, igaz, egyelőre kérdéses, hogy milyen forrásból – tette hozzá.
Az uniós belépés idején még arra számított a szakma, hogy két évig fennállnak a jelenlegi rendtartás előnyei, ezalatt megerősödik a hazai ágazat, és később állja a versenyt. Ezek a várakozások azonban csak a tagság első néhány hónapjában teljesültek. Ma a cukor ára az intervenciós szint alatt van, mert nem működik kifogástalanul a cukorrendtartás. Zavart okozott a piacon az is, hogy az Európai Bizottság nem hirdetett kvótacsökkentést, és néhány új tagország, a megengedettnél nagyobb cukormennyiséggel csatlakozott – sorolta a bajokat Koczka, aki szerint nem segítette az egyensúly kialakulását az EU 2000-ben kötött egyezsége, amely szerint Szerbia, Bosznia és Macedónia korlátozás nélkül exportálhatott cukrot a közösségbe. Ezzel csatlakozásunkig nem volt gond, mert ez a cukormennyiség zömmel Görögországban és Olaszországban csapódott le. Belépésünk után azonban hozzánk is került mintegy 200–300 ezer tonna a balkáni eredetű cukorból. Ezt még csak tetézte, hogy idehaza szintén jó répatermés volt tavaly, és az ipar is teljesítette a 400 ezer tonnás kvótát. A Cukoripari Egyesülés igazgatója szerint két lehetőség van a válságkezelésre: a tavalyi, kvótán felül termelt tízszázalékos mennyiséget átirányítanák az idei kvóta terhére és ezzel egyidejűleg csökkentenék a vetésterületet. A várakozások már most azt mutatják, hogy a tavalyi 65 ezer hektár helyett az idén már csak 60 ezer hektáron vetnek cukorrépát. A másik lehetőség az intervenciós felvásárlás. A cukorgyárak jelezték: élni kívánnak ezzel a lehetőséggel.
A kialakult helyzet hátrányos a cukorfeldolgozók számára – jelentette ki Koczka –, mert kifizették a termelők számára a rendtartás által előírt kötelező minimumárat, miközben a cukor árának csökkenése miatt elmaradnak a korábban tervezett bevételek. Pontos eredményeket csak a június 30-án záródó gazdasági év után lehet mondani – tette hozzá az igazgató. Mindemellett a répatermelők egy része sem bírja majd a versenyt, csak azok maradnak életben, akik hektáronként 50 tonnás termelésre képesek, a többiek lemorzsolódnak.
Intervenciós igényt jelentett be a legnagyobb hazai szereplő a Magyar Cukor Rt., amely világossá tette, hogy beavatkozás nélkül összeomlik a magyar cukorpiac. Fischer Béla, a cég vezérigazgatója elmondta: rövid távon az európai túlkínálat, s a termékpálya-szabályozás zavarai következtében lehetetlen helyzetbe kerülhet a cukorgyártás. Ezt a problémát kezelhetné a cukorpiaci intervenció intézménye, amelyet a termelők és a gyártók finanszíroznak. Míg a termelői oldalon az EU Magyarországon is működő piacszabályozási rendszere garantálja a biztos átvételt és a stabil felvásárlási árakat, addig ez a garancia nem működik a gyártók felé. Ezért az egyensúlyt a felvásárlásnak kell fenntartania, ám a szabályozás megteremtésével a kormány késésben van. A Magyar Cukor számításai szerint tavaly nyár óta 70-80 ezer tonna importcukor jelent meg a 320-350 ezer tonnás magyar piacon. Ezzel a három hazai gyártó mellett a behozatal velük egyenrangú, negyedik szereplővé lépett elő. A cukor értékesítési ára az EU-csatlakozás előtti szintre zuhant, miközben az ipar a nyersanyagért 30 százalékkal többet fizet. A helyzet hosszabb távon nem tartható fenn, a felesleget ki kell „vezetni”. A konszolidáció érdekében a cég 30–50 ezer tonnás mennyiséget kíván intervencióval értékesíteni. A cég az ehhez szükséges logisztikai feltételeket már megteremtette, jelenleg a hatósági intézkedésekre vár.
origo.hu
Nem akármilyen világsztárral edzett a honvédelmi miniszter
