Az ökoépítészetnek már eddig is voltak kisebb-nagyobb kísérleti objektumai Magyarországon – a szakrális műfajban azonban ez a kezdeményezés nem sok előképet ismer. Pusztai János, a vállalkozás motorja ráadásul abban is pionírnak számít, hogy egy református tengerben próbál katolikus „bioeco” templomot létrehozni. Az építkezés fedezete egy szomszédos ingatlan és jelenleg templomnak használt volt kúria lenne a település központjában – az ezért remélt tizenhatmillióból meg is valósulhatna ez a különleges álom.
Monostorpályiban 1537 és 1933 között egyáltalán nem volt misézésre alkalmas épület. Amikor a hívek adományából sikerült megvásárolniuk a mai szerény Isten-hajlékot, 1937-ben az új harangot olyan felirattal öntették, ami a kereken négyszáz évvel azelőtt elpusztult egyházközségre emlékeztetett. 1970-ben az ingatlan nagy részét kisajátították: az utcafronton bölcsődét és szolgálati ikerlakást építettek, hátul iskolai gyakorlókertet alakítottak ki. A kápolnába bordásfal került, s tornateremként működött egészen a rendszerváltozásig. Az elbitorolt objektumot részleges kárpótlás keretében 1992-ben visszakapta az egyházközség, de a kétszáz éves épület felújítására a háromszáz hívő adományaiból már nemigen futotta.
Pusztai úr a botanikai gyakorlókert vezetőjeként, biológia-technika szakos tanárként került a projekt közelébe. Valóságos paradicsomkertet varázsolt a gondjaira bízott területből. Az önkormányzat által időközben védetté nyilvánított, 2000-ben alapított saját telepítésű arborétumot gondoz a gyerekekkel, van itt madármenhely, díszkút, sőt 1848-as emlékmű is. Utóbbi létesítésére az a történelmi hagyomány szolgáltatott apropót, hogy a mai kápolna épületében élt valaha Thuolt István országgyűlési képviselő, Kossuth Lajos szárnysegédje, aki egyébiránt a helyi iskolának is névadója. Később a kúriaszerű épület Zichy Jenő gróf birtokába került – tőle vették meg a katolikusok. Emeltek továbbá a kertben egy tizenkét méter magas oszlopot is – napóra és szélerőmű céljaira.
És itt úsznak be a történetbe az írek. A monostorpályi álmodók ugyanis olvastak a Magyar Nemzetben a Zirc környékén létesítendő ír szélkerekekről, s máris megszületett az asszociáció. Hasonló a hányatott históriai múlt; az írek is katolikusok meg ők is – nosza, levelet kell írni az ír nagykövetnek, közvetítsen a szóban forgó cégcsoport felé: hátha támogatják sajátos eszközeikkel e szokatlan templomépítési projektet. A „bioeco” templom ugyanis többek között abból a meggondolásból „bio” és azért „eco”, mert tudatosan nem él a környezetpusztító civilizációs technikákkal: energiaellátását a szél erejére, Isten leheletére alapozza. Mégpedig annak a költői gondolatnak a jegyében, hogy „a teremtett világ nagyszerűségét és isteni eredetét hangsúlyozza”. A remekbe szabott ötlethez pedig kerestek egy fölöttébb idevágó Szent Ágoston-i idézetet is: „Forog a világ, de áll a kereszt.” A feszület már áll Monostorpályiban – a világ körforgását jelképező szélkerék felállítása egyelőre még várat magára.
A katakombakápolnának szerves része lenne az isteni szélerőmű. A beruházást részben a jelenlegi kápolnaépület és a hozzá tartozó terület értékesítéséből fedezné az egyházközség – a hiányzó rész előteremtéséhez meg „erősen bíznak a Mindenhatóban”. Hegedűs Zsolt építész korábbi templomterve már érzékelteti, miféle létesítményről volna szó: a kupola alakú „földvárba” fölülről áradna be a fény. A földbe süllyesztett szentélyt nemcsak gyep, hanem bokrok is boríthatnák. Az ökológiai érvek sem elhanyagolhatók: az építési költségek a hagyományos megoldás hetven-nyolcvan százalékára tehetők, fűtési költségei pedig – tekintettel a jó szigetelésre és hőtároló képességre – a föld feletti épületek rezsijének harminc százalékára rúgnak. Ha fúj a szél, van fűtés; de ha szélcsend uralkodik, akkor sem hűl ki Isten háza.
Az ökoteológiának ez az úttörő kísérlete nemcsak abban páratlan, hogy még az örökmécs világítását is szélenergiával oldaná meg; hanem organikus, tájba simuló, a Föld ölébe ültetett jellegével azt is sugallná, hogy a valódi emberközpontú megközelítés az alázatosságban rejlik. Pusztai János a föld ellentámadásának véli e templomot az acél és beton hegemóniájával szemben. Már csak egy vevő hiányzik a régi kúriára, hogy a gyülekezet leköltözhessen a fák gyökereihez…
origo.hu
Sokkoló felvétel került elő a tragikus motorbalesetről – videó
