Sokat mond az EU a nemzetektől független gazdaságról, de mégis minden más tagország határozottan érvényesíti saját vállalkozóinak érdekeit. Mi nem előnyöket kérünk, ám az sem helyes, ha hátrányban vagyunk – mondta Székely Péter. A Transelektro-csoport elnöke a Magyar Magántulajdonú Vállalatok Klubjának fórumán ismertette: a közbeszerzésekből a külföldiek Írországban 25, a spanyoloknál 15, a németeknél és a franciáknál öt-öt százalékot tudnak megszerezni. Hazánkban ez az arány jóval 50 százalék felett van. Pedig a magyar cégek sikerével iparágak maradhatnak fenn, s a nyereség is Magyarországon realizálódik. Dávid Imre, az Agroinvest Rt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: bár a magyar cégek versenyhelyzetében elmozdulás történt a holtpontról, de vannak olyan pályázatok, ahol nem tudnak indulni, mert a kiíró olyan feltételeket támaszt. Dávid utalt arra, hogy egyes esetekben részlehajló a pályáztatás, és van rá eset, hogy bizonyos okokkal a jelentkezőket kizárják, s csak egy vállalkozás marad „versenyben”. Székely szerint azért is fontos tiszta vizet önteni a pohárba, mert a 2007 és 2013 között megszerezhető nyolcezermilliárd forintnyi uniós támogatás döntő része is e csatornán fog a gazdaságba jutni, s nem mindegy, hogy azt kik kapják.
Szanyi Tibor, a gazdasági tárca politikai államtitkára kifejtette, hogy a kormány nyitott a közbeszerzések szabályozásában a változtatásra. Megjegyezte: az EU-csatlakozással lezárult a vadkapitalizmus időszaka, s át kell térni a hazafias gazdaságpolitikára. Szerint az uniós bővítés fogja összekovácsolni az érdekek mentén a magyar nemzetet. Szanyi a médiát hibáztatta, hogy pontatlan adatok jelennek meg, hiszen a gazdaság gyógyuló pályán van. Kiemelte, hogy a gazdaság élénkítésére 500 milliárd forint hitel áll rendelkezésre. Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke viszont úgy ítélte meg, hogy a vállalkozások külföldön hamarabb jutnak hitelhez, mint idehaza.

Sokkoló felvétel került elő a tragikus motorbalesetről – videó