Jalta-vita Strasbourgban

Két éjszaka – nappal nélkül. Megszállás után megszállás – függetlenség nélkül – jellemezte Szájer József azt, hogy mi történt Európa azon felével, amely a győztes nagyhatalmak megállapodása nyomán a szovjet uralom alá került. A néppárti képviselő Európa jövője hatvan évvel a második világháború után címmel az Európai Parlament strasbourgi épületében tartott tegnapi teljes ülésén a magyar euroképviselők közül egyedült szólt hozzá a kontinensünk jövőjéről tartott vitában.
Szájer rámutatott Zita Plestinska szlovák képviselőtársa sorsára, akinek magyar édesapját először a nemzeti szocialisták üldözték, majd 9 évet töltött „a szovjet koncentrációs táborok poklában”. Szájer hangsúlyozta: „Aki kiszabadítja az ártatlan rabot a zárkából, majd becsukja egy másikba, az nem szabadító, hanem börtönőr.” Szájer József osztotta a balti országokat és a Lengyelországot képviselő társai által képviselt véleményt a múlt század két diktatúrájának megítélésében, hiszen, mint mondta, a szovjet bajonettek által teremtett uralom alatt élők a „haladó” szocialista eszme nevében követték el a népirtást, az osztály- és nemzeti alapú tisztogatásokat, ártatlan emberek megölését, megkínzását és jogfosztását. Ez a rendszer, jelentette ki a fideszes képviselő, az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum eredményéből nőtt ki. Akár Bush amerikai elnök szombaton Rigában, Szájer József Strasbourgban sem állt meg a szovjet megszállás tényének rögzítésénél és elítélésénél, hanem a Nyugat felelősségét is felvetette: „A Nyugat üdvözölte forradalmainkat, együtt érzett velünk, majd eltűrte, amikor a Szovjetunió leverte, vérbe fojtotta a szabadságvágy e megnyilvánulásait”. A magyar képviselő azonban ennél is tovább ment, ugyanis a jelenre térve azt mondta: „a bukott rendszer örökösei ma tiszteletet követelő sima beszédű üzletemberek, »felelős politikusok«, akik a kommunista diktatúra rémtetteiről egyre kevesebb akarnak hallani.” Szájer felszólította képviselőtársait, hogy verjék ki a fejükből a kettős mércét: „Auschwitz és Katyn, a balti országok náci és szovjet megszállása (…) egész nemzetek deportálása, emberek megölése, megkínzása, megnyomorítása, jogfosztó lakosságcserék, nemzeteket kettéosztó falak (…) mind égbekiáltó bűnök, függetlenül attól, kik követték el.” A néppárti képviselő szerint „amíg kettős megítélés működik, addig a fejünkben nincs vége a háborúnak” és „nem gyógyulnak be a sebek”.
José Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig nyomatékosította: gyakran vagyunk büszkék Európa szellemi teljesítményére, de az a XX. században az emberiség legszörnyűbb cselekedeteinek is teret adott, és milliók számára a berlini fal után jelent meg először a szabadság. A szocialista Tabajdi Csaba képviselő tervezte felszólalását, de végül közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy május 9-e felszabadulás volt, amely véget vetett a holokausztnak, és Magyarországon is a felszabadulás ünnepe „függetlenül attól, mi következett utána”. Tabajdi „gyűlölködés nélküli”, „csendes” ünneplésre szólított fel.