– Mindig figyelünk arra, hogy ne csak programokat írjunk ki és pályázatokat tegyünk elérhetővé, hanem megköszönjük azoknak a munkáját, akik a tehetséggondozásban kiemelkedően teljesítenek – mondta lapunknak Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára. Mint hangsúlyozta, a Nemzeti tehetség programnak köszönhetően a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díj Magyarország legrangosabb elismerése ebben a szakmában. A díjjal 13 éve ismerik el a kiemelkedő tehetséggondozó szakemberek munkáját.
A Bonis Bonát huszonöten kaphatják meg, a jelöléshez pedig legalább két ajánlás kell. Az ajánlók lehetnek diákok, szülők vagy pedagóguskollégák, és javasolhatnak oktatót, szakoktatót, óvodapedagógust vagy bármilyen tehetséggondozó szakembert.
Az ajánlásban le kell írni, hogy miért szeretnék, ha a jelölt mentor megkapná a díjat.
A díjazás szempontjai
Sándor-Kovács Dóra, a Nemzeti Tehetség Központ (NTK) ügyvezetője lapunknak kiemelte: az elbírálásnál öt év munkáját tekintik át, és olyan lényeges tevékenységeket vesznek figyelembe, mint például
- a tehetséggondozó műhelyek működtetése,
- a tehetség-tanácsadás,
- a versenyekre felkészítés,
- illetve a tehetséggondozás valamelyik területének intézményi vagy regionális koordinációja.
A helyettes államtitkár hozzátette: a díjátadó gálán egy plakettet és nyolcszázezer forint pénzjutalmat adnak át nyertesenként, valamint életműdíjjal tüntetnek ki három szakembert, akik mögött legalább húszéves tehetséggondozó munka áll. A fejenként egymillió forintban részesülő életműdíjasokat nagyobb szervezetek vagy testületek terjesztik fel: az Oktatási Hivatal, a Klebelsberg Központ, a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetség Központ.
További elismerések
Az NTK ügyvezetője ismertette: a Bonis Bonán kívül még két díjat írnak ki. Az egyik a Tehetségbarát önkormányzat-díj, amely már szintén 13 éves múltra tekint vissza, és a települések büszkék arra, ha elnyerik ezt a rangos elismerést. A díjra az önkormányzatok maguk nyújtanak be pályázatot, amelyben leírják, hogyan figyelnek a helyben élő tehetségeikre, és mennyire szervesen építették be ezt a tevékenységet a munkájukba. A pályázatokat ezután egy bizottság értékeli, majd dönt arról, hogy melyik négy település nyerheti el az egyenként kétmillió forintos díjat a tehetséggondozó munka folytatására.
Nagy-Vargha Zsófia beszélt a Tehetségbarát vállalat-díjról is, amelyet 2025-ben adtak át első alkalommal. Ennek odaítélése mögött az a megfontolás áll, hogy
a tehetséggondozás nem ér véget az iskola falain belül, hanem a vállalkozásokat is érintő, közös társadalmi ügy.
A döntnökök itt arra kíváncsiak, hogy a tehetséggondozás miként épül be a vállalatok mindennapjaiba, továbbá, hogy milyen tehetséggondozó programjaik vannak. Erre a díjra a mikro-, kis- és középvállalatok, illetve a nagyvállalatok kategóriájában lehet pályázni. Előbbiek közül egy vállalkozás nyerhet négymillió forintot, utóbbiaknak pedig a „Tehetségbarát vállalat” elismeréssel honorálják a munkájukat.
A helyettes államtitkár felidézte: a tavalyi ünnepi díjátadó gálára olyan meglepetésvendégeket is meghívtak, akik hosszú évek után így köszönték meg egykori tanáraik munkáját. A díjazottak között volt egy magyar nyelv és irodalom–történelem szakos tanárnő, aki amellett, hogy kiváló versenyfelkészítő, drámapedagógusként kidolgozta iskolájában a drámaoktatás tervét, és előadásokat szervezett diákokkal, megismertette őket a művészet, az irodalom és a történelem találkozásának varázsával. A pedagógus nem számított arra, hogy egykori diákja, Gémesi Csanád világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes kardvívó adja át neki a díjat – ez egy nagyon megható pillanat volt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!