Most, hogy egy BKV-járművön megszúrtak egy (roma származású) ifjút, beindult a szociálliberális sajtókampány, ahogyan az lenni szokott. A kedves tekintetű Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető, illetőleg Tamás Gáspár Miklós filozófus és mélygondolkodó kelt ki magából, hogyan történhet ilyen ebben a világban, miként lehet az, hogy a keresztény civilizációban megszurkálják az etnikai kisebbséget.
Leszögezem, tőlem távol áll ez a stílus, utálom az erőszakot, a legyet sem csapom agyon, az éti csigát átsegítem a főútvonalon. Ezenkívül megjegyezném, nem roma származású embereket is meg szoktak késelni imitt-amott, de olyankor nem szokott protestálni sem Lendvai Ildikó, sem Tamás Gáspár Miklós. Ez viszont most nagyszerű alkalom arra, hogy a szociálliberális kormányzat szimpatikussá tegye magát a roma szférában. Majd ők megvédik az etnikai kisebbséget.
Hát amikor az etnikai többség valamelyik tagját segítik át az árnyékvilágba a kisebbségiek, van-e ilyen lárma? Nyilatkozik-e Lendvai Ildikó és Tamás Gáspár Miklós?
Nem nehéz megfejteni a váratlan romaszerelem mögöttesét. Jövő ilyenkor választások lesznek, előre kell gondolkodni. Minden egyes szavazat jól jön…
Abba kéne már hagyni ezt a szánalmas és bárgyú kirekesztősdit. Hogy őt azért szúrták meg, mert más színű a bőre. És téged meg engem miért döfnek le éjfélkor az utcasarkon (netán romák)?
Megy a tudatos hülyítés, emberek. Az egymásnak ugrasztás. Népcsoportokat, vallásokat ugrasztanak össze – holott csak a bűnözőt és az áldozatot kellene különválasztani, egyéb címke nem kellene senkire sem. Vajon a kitelepítettek, recskiek, ötvenhatosok mellett mikor állt ki Lendvai Ildikó vagy bárki onnét?
origo.hu
Házasság első látásra – fogorvosi székben ülve lángolt fel a szerelem?
