Anton Butejko külügyminiszter-helyettes arról tájékoztatta a KMKSZ-t, hogy Kijev több ízben javasolta a szlovák külügyi tárcának: nyíljon helyi határátkelőhely Kisszelmenc és Nagyszelmenc között a két ország állampolgárai részére. A pozsonyi kormány elvetette ennek lehetőségét azzal az érvvel, hogy európai uniós tagországként csak nemzetközi határátkelőt működtethet egy nem tagállammal közös államhatáron. Márciusban a szlovák fél jegyzékben javasolta a szlovák–ukrán államközi szerződés határátkelőkről szóló részének módosítását egy nemzetközi határátkelő megnyitása céljából Szelmencnél. A szlovák elképzelés szerint a határátkelőt Ukrajna, Szlovákia és az Európai Unió tagállamainak állampolgárai vehetnék igénybe gyalogosan és kerékpáron. A KMKSZ-nek címzett kijevi válaszlevél arról tájékoztat, hogy az ukrán külügyminisztérium javasolta a kabinetnek: bízza meg az illetékes minisztériumokat a pozsonyi jegyzékben megfogalmazott javaslatok áttekintésére – számolt be a Kárpátalja című hetilap.
A második világháborút követő határrendezés egyik legtragikusabb eseménye volt az Ung-vidéki Szelmenc község kettéosztása, amikor is a falu magyar lakosságának nagyobbik része Szlovákiában lelte magát, a kisebbik pedig Ukrajnában. Hatvan év eltelte után is drótkerítés választja el egymástól a szelmencieket. A határátkelő kérdéséről a magyar Országgyűlés küügyi bizottsága is tárgyalt. Az ülésen Zelei Miklós, A kettézárt falu című dokumentumregény szerzője számolt be a helyzetről.

Kiábrándultak, megalázva érzik magukat a Tisza listázott aktivistái