Négyéves akkreditációs eljárást követően az államilag elismert hittudományi felsőoktatási intézmények közé sorolták az 1998-ban alapított Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolát (BHF), a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége teológiai intézményét. Danka Krisztina, a kisegyház szóvivője elmondta, az akkreditációs kérelmet még Pokorni Zoltán oktatási minisztersége idején fogadták be; a Magyar Akkreditációs Bizottság indiai tudósok bevonásával tavaly hozta meg pozitív döntését.
A krisnás főiskolán megtudtuk, az elméleti oktatás számos gyakorlati tárggyal is kiegészül, például: jóga, ájurvédikus öngyógyítás, asztrológia…
Török Péter vallásszociológustól, a Szegedi Egyetem oktatójától azt tudakoltuk, hasznos tanulmányi éveket biztosíthatnak-e a régi vagy új gyökerű, de hazánkban csak utóbb megjelent vallási mozgalmak teológiai karai. A vallásszociológus leszögezte: feltételezni kell a felvételiző affinitását az adott intézményre jellemző spiritualitás iránt. Ami a krisnás mozgalom intézményét illeti, szerinte önmagában csak üdvözölni lehet, hogy egy több évezredes kultúrát maga mögött tudó eszmerendszert immár főiskolán oktatnak hazánkban. Ugyanakkor általánosságban hozzátette: egy brit felmérés szerint csak ezrelékekben mérhető azoknak az aránya, akik két év múlva is ugyanabban az új, vagy az adott környezetben újnak számító vallási entitásban lelhetők fel, vagyis e közösségeken belül nagy a „jövés-menés”, ami tükrözi a korunk társadalmára oly jellemző „keresést”. Török Péter végül rámutatott: az 1990-es vallási törvény bizonyos rendelkezéseivel van a baj, melyek például arra bátorítanak, hogy egy közösség egyházat alapítson a majdani főiskola-alapítás céljából.
origo.hu
Kiábrándultak, megalázva érzik magukat a Tisza listázott aktivistái
