Éves szinten 2,9 százalékra esett a magyar gazdaság idei első negyedéves növekedése, amely jelentős lassulást jelent a tavalyi adatokhoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb jelentéséből. Figyelemre méltó, hogy a statisztikai hivatal tegnaptól a számítás egy új módszerét is bevezette, és e szerint már lényegesen kedvezőbben, éves viszonylatban 3,5 százalékkal nőtt a hazai gazdaság idén január–márciusban. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára a kiigazítást azzal indokolta, hogy „a zavaró tényezőket ki kell szűrni”. A KSH az új módszer bevezetését úgy magyarázta, hogy a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően mostantól a szökőnapok okozta hatás kiszűrését is elvégzik az adatközlésnél.
Mellár Tamás, a KSH volt elnöke az új számítás időzítésére hívta fel a figyelmet. A módszer megváltoztatását ugyanis már több mint egy éve javasolta a jegybank, ám tavaly ugyanebben az időszakban ez a számítás még lényegesen rontotta volna a gazdaság növekedési adatait. Mellár érdekes egybeesésként értékelte, hogy az új módszer bevezetése akkor lépett hatályba, amikor az feljavította az eredményeket.
*
Gazdaságkutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy a mostani módszerváltás sem fog sokat segíteni a magyar gazdaság teljesítőképességén, mivel a teljes évre vonatkozó új számítás is várhatóan csak 3-3,5 százalék közötti növekedési ütemet mutat majd.
Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport befektetési részlegének elemzője szerint a magyar gazdasági növekedés visszaesésének egyik fő tényezőjét a háztartási fogyasztás lassulása jelenti. A pénzintézet egyelőre 3,5 százalékos GDP-növekedéssel számol az idei évre vonatkozóan, az előrejelzést azonban „egyértelműen lefelé ható kockázatok terhelik”. Jeff Gable, a Barclays Capital befektetőház térségi elemzője meglepőnek nevezte a forint ellenálló képességét az utóbbi néhány nap rossz híreivel, így például Magyarország besorolásának leminősítésével, valamint a franciaországi elutasító népszavazással szemben.
A KSH számai azt mutatják, hogy Magyarországon sokkal mérsékeltebb a GDP-növekedés lassulása, mint az Európai Unió átlagában – közölte tegnap László Boglár kormányszóvivő, aki kiemelte, hogy 2004 utolsó negyedévéhez viszonyítva 0,7 százalékos volt az első negyedéves bruttó hazai termék fejlődése. A kabinet továbbra is reálisnak tartja az egész évre tervezett 3,5-4 százalékos növekedési ütemet.
A Gyurcsány-kormány még mindig jobban hisz a kirakatpolitizálás sikerében, mint az őszinte helyzetértékelésen alapuló szakmai munkában – reagált a statisztikai hivatal adataira Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke, aki szerint az első negyedéves beruházási adatok – a kormány álláspontjával ellentétesen – azt bizonyítják, hogy a gazdaság a tervezett éves GDP-növekedést nem tudja teljesíteni. A volt pénzügyminiszter intő jelként értékelte, hogy a GDP lassulása mellett riasztóan felgyorsult az ország eladósodása. Emlékeztetett: a napokban a világ legnagyobb tanácsadó cégei mondtak elmarasztaló ítéletet az országról, és befektetőiknek azt javasolták, hogy ezután drágábban adjanak hazánknak hitelt.
origo.hu
„Emberkereskedelem” miatt tiltott le több száz tiszás csoportot a Facebook
