A fővárosi Villányi úton egy templom és egy volt MSZMP-pártközpont választ el két nagy hírű egyházi középiskolát. A Szent Imre és a Szent Margit Gimnázium előtt kora délután nagy a nyüzsgés, éppen véget ért a történelem-írásbeli. Az idei, kalandosra sikeredett érettségi bővelkedik az izgalmakban: a legtöbb szó arról esik, hogy vajon most akkor lesz-e duplázás matekból. A Szent Imre diákjai azt beszélik, „tuti”, hogy lesz – legalábbis náluk. A Szent Margit diákjai nem tudják, náluk kell-e ismételni, de abban mindkét intézmény maturálói egyetértenek: az a Magyar Bálint-i elképzelés, hogy az iskolaigazgatók tapasztalatai alapján szelektálnak az iskolák között, bizony felháborító. Vagy mindenkit vizsgáztassanak le újra, vagy senkit – ha nem így történik, az súlyos diszkrimináció – vélekednek. Az általunk megkérdezett tanárok osztják ezt a nézetet. Az egyik német szakos osztályfőnök egyenesen úgy fogalmazott: „abszurd” és mélyen igazságtalan az ötlet. Hiszen utólag már képtelenség bebizonyítani, hogy ki ismerte a feladatsort a vizsga előtt és ki nem. Ez az egész botránysorozat, ami az idén történt – vélekedik a tanárnő – eleve súlyosan rombolja az érettségi presztízsét… A diákok szerint azonban nem csak a botrányokkal van a gond. Az idei vizsga nagyobb bajok árnyékát vetíti előre.
A Szent Imre Gimnázium előtt beszélgető érettségiző lányok – Fóris Bea, Gertheisz Piroska, Sárfalvi Julianna – állítják: hozzájuk el sem jutottak a kiszivárogtatott érettségi feladatsorok, illetőleg egyikük a vizsga után megkapta – de azért a „hír ment” – társaik közül jó néhányan valószínűleg „felkészülten” jöttek érettségizni. „Az egészben az a legfelháborítóbb, hogy semmi szükség nem lett volna a puskára, annyira egyszerűek voltak a feladatok” – mondja Gertheisz Piroska. A mellettük társalgó fiúcsapat már jóval markánsabban fogalmaz, amikor azt tudakolom, mi a véleményük érettségi vizsgájukról: „Egy vicc ez az egész. Ami történt, megmutatja, milyen impotens az egész kormány. Magyar Bálintnak le kellene mondania. Ennyi, körülbelül…” – magyarázza egyikük, aki végül ragaszkodik inkognitójához: a műszaki egyetemre készül.
„Régen az érettséginek volt valami súlya, a mostani érettségi viszont közröhej. Jobban féltem egy röpdolgozattól, mint ettől… Mert tudtam, hogy olyan primitív feladatok lesznek, amik nem okozhatnak gondot. Ez már kiderült a próbaérettségin. Csak meg kell nézni például, hogy milyen matekpéldákat adtak fel. Nevetséges” – sommázza véleményét Kovács Dániel, aki szintén műszaki pályára készül. Osztályfőnökük, aki a vizsga végeztével még kijött egy kis lélekerősítő beszélgetésre, úgy véli: rendben mentek a dolgok – a történelem-feladatsor cseréje nem okozott fennakadást –, de a botrányokba – az ő érzése szerint – a diákok belefásultak. Elveszett az egész méltósága. Vagyis a diákoktól elvettek egy életre szóló élményt, mert akármi lesz is, az már nem ugyanolyan. Fáradtak a három nap után, de inkább keserűek. – Azt hiszem, ennek az egésznek a demoralizáló hatása senkit nem hagyott érintetlenül – véli Wágner Katalin biológia– földrajz szakos tanárnő.
A Szent Margit Gimnázium előtt több csoport beszélget, őket viszont nehezebb szóra bírni. A kerítés mellett álldogáló fiúk és lányok csak a fejüket rázzák az újságíró megjelenésekor. Ennek az iskolának az igazgatója, Sümegh László aktív szerepet játszott az érettségi visszaélések leleplezésében, a kormánypárti média és a politikusok nem is mulasztották el megjegyezni, hogy az intézmény jobboldali rendezvényeknek ad otthont. Ami igaz, csakhogy Lamperth Mónika és Kovács László is tiszteletét tette e falak között a kormányváltás után a drog elleni harc jegyében.
A kapu előtt beszélgető csoport már barátságosabb. Azt mondják, az új törikérdések nehezebbek voltak, mint az interneten hozzáférhető eredetiek:
– Az előző kérdések tényleg borzasztóan lebutítottak voltak, tényleg úgy levitték a középszintet, hogy még a leghülyébb is meg tudja csinálni.
– A szemelvényeket el kellett olvasni, aztán abból bemásolni a dolgokat. Amerikanizált, végképp lebutított színvonal. Az érettséginek valamikor még volt rangja, de ha ez így megy – botrány nélkül is –, jelentéktelen formaság lesz az egész. Egy évközi dolgozatírás keményebb volt, mint az érettségi.
n
Óbuda. A Kőrösi Csoma Sándor, az Árpád-gimnázium és az Óbudai Gimnázium háromszögében érezhetően remeg a levegő az idegességtől. – Ezernyolcszáznyolcvankettő! – mondja egy hosszú hajú, lógó zakós srác a haverjának a Fő téren, és az ember az örökről ismerős gyomorszorulással kutatni kezd az emlékezetében, hogy mi a fene volt 1882-ben. Lehet, hogy semmi. A történelemérettségi napja. Mielőtt szóba elegyedtünk a diákokkal, azt a tanácsot kaptuk az Árpád-gimnázium egyik oktatójától, hogy „hagyjuk őket is meg a diákokat is békén”, az Óbudai Gimnáziumból pedig udvariasan kidobtak. A diákoknak viszont volt véleményük.
Az biztos, hogy nem akarják újraírni a matematikaérettségit, úgy vélik, ennyire azért ne babráljanak ki velük, egyszer is elég volt, bár elképzelhetőnek tartják, hogy ebben a helyzetben mégiscsak „az lenne a legigazságosabb”. És miként vélekednek az oktatási miniszterről és az általa vezetett tárcáról? – kérdezzük csendben. A válasz nem késik: „Megbukott” – mondják többen, míg mások elgondolkodva hozzáteszik: nem a kétszintű érettségi és a reformtörekvés a baj, hanem az, hogy „nem működik”.
Pár utcával arrébb az Árpád-gimnázium bejárata előtt békésen dohányzó csoport. Nem akarnak nyilatkozni. Végül előrelökdösnek egy csupa ideg, határozott lányt, aki mélyet slukkol, aztán azt mondja: „Igazságtalanság volt ez az egész csalás. Az, akinek tényleg számítana az adott tárgy, esetleg nem jutott hozzá a tételekhez, míg más, akinek mondjuk a matek nem is fontos, de megkapta a tételeket, jobban teljesített, és összességében több pontot ér el.” „És aki tudta, miből kell vizsgáznia, jót írt. Ha sok a jó érettségi, nő a bejutási ponthatár is” – teszi hozzá egy fiú, aki úgy érzi, sokan hiába tanultak és tudnak többet, a csalóknak több az esélyük, mert csak a pont számít. Bevallják: a középszintű érettségi tételek hozzájuk is eljutottak, bár éjféltájt „egy kicsit nehézkes volt az információáramlás”.
Az árpádosok nevében nyilatkozó lány nem érti, miért kellett a kétszintű érettségit bevezetni, szerinte az előző rendszer enélkül is tökéletesen működött. Magyar Bálint munkásságát nem akarják minősíteni. „Mi csak nyulak vagyunk, akiken kísérleteztek” – teszik hozzá.
n
Győr. A diákok többsége felháborítónak találta a történteket, és szinte mindegyikük az Oktatási Minisztériumot hibáztatta a helyzetért. A Pállfy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola egy diákja határozottan kijelentette: a kellő következtetések levonása után Magyar Bálintnak le kellene mondania. Az érettségit egyébként könnyűnek találták. Ha még egyszer meg kellene írniuk, úgy vélték, nem volna meglepő, ha a diákok kivonulnának a Parlament elé. Azt sem tartják kizártnak, hogy az új tételek nagy része ugyanaz lesz, mint a mostani sor, mint ez történt a történelem-feladatsor kapcsán. – Felháborító. Röhejes az egész – fogalmazott a Révai Miklós Gimnázium egyik tanulója, aki szerint a hiba ott keresendő, hogy már februárban kinyomtatták a tételeket. Elmondták, a régi rendszert biztonságosabbnak ítélik, hiszen csak aznap derült ki a feladatsor, amikor a nebulók elé került.
Arra a kérdésünkre, ismernek-e olyan diákokat, akik letöltötték az internetről a tételeket, a Révai Miklós Gimnázium tanulói azt válaszolják, nem is keveset. A pálya.hu és az sg.hu egyaránt lehetővé tette a feladatsor elérését. Elmondásuk szerint van olyan osztály Győrben, ahol mindenki százszázalékosan oldotta meg a matematikai feladatsort az oldalak kétes értékű közreműködésének köszönhetően. – Egy ismerősöm már vasárnap este a magyartételeket nézegette – mondja egy révais lány. A társa közbevág: – A fénykép, amelyen a tétel olvasható, a rajta lévő felirat szerint május 9-én hajnalban készült.
Pócza József, a Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, iskolájukban a matematikai érettségi átlaga az elmúlt években 4,8 volt, így igazán nem tartottak attól, hogy a botrány komoly gondot okozhat a vizsga lebonyolításában, ennek ellenére fokozottan ellenőrizték a diákokat és az érettségi zökkenőmentes lebonyolódását. Az iskola tanárai nem észleltek visszaéléseket a diákok részéről. Pócza visszautasította azokat a vádakat, amelyek a minisztérium részéről az iskolákat és a pedagógusokat érték. Hozzátette, a rossz logisztika miatt váltak ismertté a tételsorok, és feleslegesnek ítélte a korai nyomdai munkálatokat, hiszen így elegendő idő volt az esetleges másolásokra.
Csóka Gáspár atya, a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgatója azon kevés pedagógusok közé tartozik, akik az iskola nevében hivatalos úton jelezték, hogy a diákok ismerik a tételeket, és megdöbbentőnek találta, hogy kevés iskola követte a példájukat. Az illetékesek homokba dugták a fejüket, szerinte azért, hogy bebizonyítsák, le tudják bonyolítani hiba nélkül az érettségit. Ez végül nem sikerült.
n
Szeged. A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumát az ország legjobb tíz középiskolája között tartják számon, ráadásul az intézmény Szeged három emelt szintű vizsgaközpontjának egyike, tehát tegnap nemcsak az iskola diákjai tettek alapszintű érettségit történelemből, hanem emelt szinten is vizsgázhattak a Ságváriban például a makói középiskolások és a Szeged más középiskoláiban tanulók is. Henn Zsófia a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára adta be felvételi jelentkezését, ezért magyarból és németből tett emelt szintű vizsgát, míg történelemből a középszintűt választotta. Elmondta: az érettségit korábban komoly próbatételnek gondolták, és így is álltak hozzá. Azonban a történtek hatására hatalmasat veszített az értékéből, szinte nevetségessé vált a szemükben. Mint mondta, nem érezték a vizsga súlyát, elveszítették korábban meglévő illúzióikat.
Barátnője, Tóth Zsuzsanna történelemből szintén a középszintű érettségi mellett döntött, ő az ELTE-n nyelvszakon szeretné folytatni tanulmányait, ezért nem érte meg számára, hogy történelemből a komolyabb megméretést válassza. Kérdésünkre, hogy iskolájukban ismert volt-e előzetesen a matematikai feladatsor, igennel feleltek. Mint mondták, kedd reggel sok érettségiző a Ságváriba is úgy érkezett, hogy pontosan tudta, mire kell válaszolnia. Közbevetésünkre, hogy mennyire volt ez általános, csak mosolyogtak. Bár ők becsületesen vizsgáztak, aki akarta, megtudhatta a tételeket az internetről. Ezután e-mailben, sms-ben terjedtek a hírek, s a kollégiumokban elég volt, ha egyvalaki tudomást szerzett a kérdésekről, hamarosan továbbadta társainak. Ennek ellenére azt mondták, így is szép számmal voltak, akik nem vették igénybe ezt a „segítséget”. A matematikaérettségi újraíratásáról is határozott véleményük van: – Már egyszer felkészültünk, becsületesen vizsgáztunk, nagyon rosszul érintene bennünket, ha ismételnünk kellene. Végül is nem mi vagyunk a hibásak a kialakult helyzetért.
Kovács Istvánon, a Ságvári-gimnázium igazgatóhelyettesén is látszott az érettségi miatti aggodalom. – A jelenlegi helyzetben nincs igazságos megoldás – mondta, majd hozzátette: – Azt kideríteni, hogy ki az, aki előre tudta a kérdéseket, nem lehet, hiszen úgysem vallanák be a diákok. Azokkal szemben pedig, akik tisztán vizsgáztak, igazságtalan a feladatok újraíratása. Az érettségiző korosztály ellen követett el bűnt az, aki nyilvánosságra hozta a tételeket. Aggódom a gyerekek miatt, hiszen a bennük meglévő kétségek és a bizonytalan helyzet miatt feszült hangulatban zajlanak az érettségik, s ez biztosan rányomja bélyegét a teljesítményükre is.
n
Debrecen. A Tóth Árpád Gimnázium Debrecen egyik legjobb középiskolájának számít: a felvételi rangsorban országosan a tizenkettedik helyet foglalja el. Fél egy körül jár az idő, egyre több diák jön ki a kapun, nem volt szükségük a rendelkezésre álló három órára: rövidebb idő alatt végeztek a Magyar Bálint vezette oktatási tárca által tegnap éjjel sebtiben kinyomtatott történelem-feladatlapokkal. – Egyszerűen nem értem, hogy mi volt abban a ráció, hogy ezt a nevetségesen könnyű matematikai feladatlapot felnyomták az internetre – értetlenkedik Győrfi Ágnes, aki nem tartja magát jó matematikusnak, és nem is tudott arról, hogy az érettségi tételek megoldásai milyen könnyedén beszerezhetők, mégis – érzése szerint – négyes–ötös között sikerülhetett a dolgozata. – Nem is hisszük, hogy diákok csinálták volna – kapcsolódik molekuláris biológusnak készülő barátnőjéhez Kertész Éva, aki angol–finnugor szakon szeretne tovább tanulni az ELTE-n. – Ezt csak felnőtt követhette el, méghozzá olyan, akinek sok minden lehetett a célja, csak éppen az nem, hogy az érettségizőknek segítsen.
Kovács Ákos, az intézmény igazgatója nem akarja minősíteni a történteket, ám azt bizton állítja, hogy a kínos ügy nagyon megviselte az amúgy is megfeszítetten dolgozó tanárokat és diákokat. Gőz József biológia–kémia szakos tanár határozott véleménye, hogy nagyon rossz döntés volt a televízión keresztül megvalósuló tételismertetés elvetése.
A Debreceni Egyetem gyakorló gimnáziumaként működő Kossuth-gimnáziumnak sem kell szégyenkeznie, még a Tóth Árpádnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. Féltucatnyi lány éppen azt tárgyalja, hogy miközben mindenki arról beszél, milyen nagyon fontosak is ők, érettségizők, a hírekből mégis inkább azt lehet leszűrni, hogy Magyar Bálint menesztésétől az egyetemek finanszírozásáig mindennel törődnek a döntéshozók, csak éppen ők nem számítanak semmit.
Hasonlóan szigorúan ítéli el a történteket Titkó István, a gimnázium igazgatója is, és igen sajnálatosnak tartja, hogy néhány felelőtlen ember, ki tudja, milyen célból, szervezett akcióval elvette a végzősöktől az érettségi örömét, ünnepélyességét. – Én Pálinkás miniszter úrral értek egyet, aki szerint az érettségi tételek ilyen formában történt kiszivárogtatása bűntett a diákok ellen.
Halász D. János, Debrecen oktatásért felelős alpolgármestere még keményebben fogalmaz: szerinte minősíthetetlen előkészítés után katasztrofális befejezésnek vagyunk tanúi, amiből az oktatási tárca vezetőjének le kellene vonnia a megfelelő konzekvenciákat. – Szerintem nem állnak messze az igazságtól azok, akik azt állítják, a tételek kiszivárogtatóit Magyar Bálint környezetében kell keresni – mondja. – Annál inkáb
origo.hu
Örömhír a Schobert családban, könnyeivel küszködött a boldog anyuka
