Tegnapi felmérések szerint az ellenzéki Konzervatív Párt támogatottsága 27 százalékos mélypontra süllyedt, míg a Munkáspárt a választók 41 százalékát tudhatja maga mögött. A négynapos mozgó átlagot számoló, úgynevezett tracker-poll módszerrel elvégzett közvélemény-kutatás szerint az örök harmadik Liberális Demokrata Pártra szerdán a választók 23 százaléka szavazott volna. Egyöntetű elemzések szerint azonban a mostani választásokon a liberálisoknak még nincs esélyük arra, hogy a torykat megelőzzék, de kétségkívül megjeleníthetnek egy harmadik lehetőséget a két „nagy” árnyékában.
*
Tony Blair miniszterelnök a kampány utolsó, tegnap délelőtt tartott munkáspárti sajtóértekezletén a felmérési adatok ellenére azt mondta, ha a baloldali választók – elsősorban az iraki háború miatt – tiltakozó voksokat adnak le a liberális demokratákra, vagy nem mennek el szavazni, azzal a Konzervatív Párt győzelmét segíthetik elő.
A miniszterelnök a BBC rádiónak adott nyilatkozatában nem volt hajlandó felfedni, hogy győzelem esetén meddig tölti be a kormányfői posztot. A kérdést az indokolja, hogy a miniszterelnök néhány hónapja bejelentette, a harmadik választási csatába még ő vezeti a pártot, de a negyedikbe már nem. Azóta folyamatosak a találgatások arról, mikor adja át a kormányrudat fő belső riválisának, Gordon Brown pénzügyminiszternek, akiről maga is többször kijelentette, hogy „kitűnő miniszterelnök lesz”. Blair a tegnapi BBC-interjúban erről csak annyit mondott, hogy lesz váltás, de annak időpontját nem árulta el.
Tisztább kórházakat, átláthatóbb bevándorláspolitikát, alacsonyabb adókat és erőteljesebb rendőrséget ígért tegnapi kampánygyűlésein Michael Howard. A Konzervatív Párt első embere Surreyt, Kelet-Angliát és Yorkshire-t kereste fel. Mint mondta, a választások előtti utolsó órákat szívesen töltötte volna programja részletesebb kifejtésével, de most inkább megcáfolja a miniszterelnök „hazugságait” a konzervatívok egészségügyi terveivel kapcsolatosan. Howard tagadta, hogy győzelmük esetén a toryk fizetőssé tennék a kórházi operációkat.
Az elmúlt évtizedekben több példa is akadt arra, hogy a Munkáspárt a biztos vezetését mutató közvélemény-kutatások ellenére elvesztette a választásokat. Az egyik legemlékezetesebb ilyen eset 1970-ben következett be, amikor Harold Wilson munkáspárti kormányát – jóllehet a felmérések rendre 10 százalékpont feletti munkáspárti előnyt mutattak – szűk többséggel ugyan, de megverték az Edward Heath vezette konzervatívok.
Az előzetes adatok 1992-ben is az akkor ellenzéki Munkáspárt győzelmi esélyeit mutatták, John Major tory kormánya mégis a helyén maradhatott. Igaz, ehhez sokak szerint kellett az is, hogy a munkáspártiakat ma nyíltan támogató The Sun, a legbefolyásosabb brit tömeglap a választások napján – Neil Kinnockra, a Labour akkori vezérére utalva – első oldalas főcímben szólította fel a briteket, hogy „ha ez az ember győz, az utolsó kivándorló oltsa le a lámpát”.
Vlagyimir Putyin
Trump: Nem sikerült megegyeznünk
