Száz nap telt el azóta, hogy a Viktor Juscsenko nevével fémjelzett új ukrán hatalom átvette a kormányzást. Milyen mérleget vonna, mennyire érződött a változás?
– Az ukrajnai forradalmat egy kulturális mélységű rendszerváltozás első lépéseként kell kezelni, más összefüggésben nem érdemes ezt a változást vizsgálni. Ahhoz, hogy Kijev kitűzött célját – mármint az Európához való csatlakozást – végrehajtsa, meg kellene szabadulnia az ukrán függetlenség első tizenöt évét végigkísérő teljes politikai kultúrájától. Ez egy csapásra nem valósítható meg, az ukrán politika intrikáló jellege majdnem érintetlenül megmaradt, csak a szemben álló felek változtak. Viszont ami a nyíltságot, a sajtószabadságot és a közhangulatot illeti, ezeken a területeken komoly előrelépés történt. Összességében elmondható, hogy az ukrán társadalomnak egyelőre még jó a hangulata, bízik a kormányban.
– Milyen a hangulata a kárpátaljai magyarságnak? Az elnökválasztás második fordulója előtt született egy megállapodás a KMKSZ és Juscsenko között. Mikorra várható az ebben foglaltak megvalósítása?
– Ennek az egyezségnek a két legfontosabb pontja a Tisza-melléki járás és a magyar tankerület létrehozása volt. Ezek sem valósíthatók meg azonnal, inkább néhány éves perspektívában kell gondolkozni. Korai tehát megjósolni azt, hogy fő követeléseink teljesítése miként alakul. Inkább az új hatalomnak a helyi magyarság irányába tett gesztusait lehet értékelni, s ez a kép felemás. Örvendetes, hogy az egyetlen magyar többségű járás adminisztrációjának élére a KMKSZ ajánlata alapján nevezték ki az elnököt, ugyanakkor a Kárpáti Igaz Szó kompromittálódott főszerkesztőjének leváltása kapcsán a rendezés késlekedése inkább negatív jelzés.
– Nemrég válaszolt az ukrán külügyminiszter-helyettes a KMKSZ-nek a szelmenci határátkelő ügyében. Hogyan értékeli a kijevi hozzáállást?
– Úgy tűnik, hogy a politikai akarat megvan, s ez egy rendkívül pozitív fejlemény, amire nem is mertem számítani az ügy kezdetén. Most már csak annyi kell a megoldáshoz, hogy megtalálják az ehhez szükséges pénzeket.
– Elképzelhető, hogy még ebben az évben megnyílik a határátkelő?
– Ennyire optimista azért nem lennék, hiszen Kisszelmenc és Nagyszelmenc között a drótkerítésen kívül most nincs semmi, márpedig ott csak egy nemzetközi, a schengeni követelményeknek megfelelő határátkelőt lehet nyitni.
– A határon túli magyar szervezetek élesen bírálták kedden a budapesti kormányt. Az ellenzék szerint holtponton vannak a magyar– magyar kapcsolatok.
– Januárban a határon túliak szabadkai egyeztetésén megfogalmaztuk azt a kérést, hogy a kormány hívja össze áprilisra a Magyar Állandó Értekezletet (Máért). Most május eleje van, és csak azokat a kísérleteket látjuk, amelyek célja a Máért helyettesítése ad hoc bizottságok halmazával. A kormányzat nyilván úgy érzi, ezen a fórumon nem tud politikai piros pontokat szerezni, politikai babérokat aratni, így mellőzné azt. Az a tény, hogy egy ilyen fórum elsorvasztásán fáradoznak, mindenféle nyilatkozatnál jobban mutatja a kialakult helyzet súlyosságát. Süketek párbeszédévé vált a magyar–magyar viszony.
Juscsenko száz napja.Viktor Juscsenko 60 százalékos mutatóval továbbra is a legnépszerűbb politikus. A lakosság jövedelme az első negyedévben 25,1 százalékkal nőtt, az infláció azonban az idén elérheti a 16 százalékot is. A gazdaság növekedése 10,8 százalékról 5,4 százalékra esett vissza. A korrupció elleni harc számos bűnügyi eljárás megindításához vezetett, de csak a régi rendszerhez közel állók körében. Ugyanakkor sikerült áttörést elérnie a nemzetközi porondon. (MN)
