Még mindig nincs új csődtörvény

Tavaly szeptemberben kellett volna kormány elé kerülnie az új csőd-, illetve fizetésképtelenségi törvénynek, ám ez máig várat magára. Mindeközben nő a felszámolások száma, és sok cég a tönkremenetele előtt egy másikba menti át vagyonát. Az új fizetésképtelenségi törvény a vagyon ilyen módon való kimentésének megakadályozását és a bajba jutott cégek reorganizációval történő talpra állítását kívánja elérni.

Lehangolt és elkeseredett vagyok, mert miközben évről évre nő a felszámolások, csődeljárások száma, egyre késik az új fizetésképtelenségi törvény megalkotása – fogalmazott Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke. Mint mondta, 2004 szeptemberében kellett volna kormány elé kerülnie az új csőd-, illetve fizetésképtelenségi törvénynek, ám ez máig várat magára. A tavalyi miniszterelnök-váltás után e törvény előkészítése a Miniszterelnöki Hivatalból átkerült az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM), amely 2004 szeptemberében a szakmai kodifikációs bizottság által elkészített és egyeztetett, a kor követelményeinek maximálisan megfelelő koncepciót jelentősen megváltoztatta. Az IM tavaly év végén egy ismeretlen, a szakmai egyeztetéseket nélkülöző anyaggal állt elő, amelyben az 1887-es magyar csődtörvényt idézik vissza. – Ma ezzel nem tudunk semmit kezdeni – hangoztatta Molnár György, aki külön kiemelte: a szakemberek régóta hangsúlyozzák, hogy a másfél évtizede született magyar csődtörvény ellentmondásos, áttekinthetetlen, és nincs összhangban más jogszabályokkal.
Nem felel meg a jelenlegi piaci kívánalmaknak, nem védi a hitelezői érdekeket, nem teszi lehetővé a bajba került cégek reorganizációját, s nem alkalmas a menthetetlen vállalkozások gyors és a lehető legkisebb veszteséggel járó „kivezetésére”. Azaz: likvidáláscentrikus és nem reorganizációs indíttatású a hatályos csődtörvény – summázta az elnök. Közölte: a FOE elengedhetetlennek tartja, hogy az új törvény rögzítse az eljárásokban a szakértő jogállását, jog- és hatáskörét, s olyan díjazást határozzon meg, amely arányban áll az adott feladathoz szükséges szakértelemmel és felelősséggel.
A FOE elnöke aláhúzta: az új törvény elkészültét és hatályba lépését késlelteti az is, hogy az IM a csődjog reformjával kapcsolatos kodifikációs munkálatokat két lépcsőben javasolja megoldani. Az első lépcsőben még a jelenleg hatályos törvény keretei között, a későbbi átfogó reformhoz szükséges módosító rendelkezéseket dolgozzák ki 2005 szeptemberére. Ezen módosítások a 2005 szeptemberében az Országgyűlés elé terjesztendő egyéb törvénymódosításokhoz (társasági törvény, cégtörvény) kapcsolódnak, és a csődeljárás és a felszámolási eljárások megfelelőbb működésével kapcsolatos halaszthatatlan problémákat átmenetileg szabályozzák. A csődjogi reform második lépcsőjében a jelenlegi kodifikációs munkálatok folytatásával az új csődtörvény normaszövegének tervezetét 2006 szeptemberében terjesztenék az parlament elé.
Molnár György szerint nemzetgazdasági fontossággal bír az, hogy a törvény új szabályozása megfelelően ösztönözze és körültekintően segítse elő a csődhelyzetben lévő vállalkozások továbbműködését, a meglévő munkahelyek megőrzését. Továbbá a valódi reorganizációs lehetőségek megteremtésével, a hitelezői igények nagyobb megtérülésével növelheti az állam bevételeit is.
A szakember a kodifikációs bizottság által egyeztetett tervezetről elmondta: az új fizetésképtelenségi törvény koncepciója szerint az adóst a fizetésképtelenségi (csőd-) eljárásra vonatkozó kérelem benyújtásától kezdve moratórium illetné meg. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve az adóssal szemben kényszerrel hitelezői követelést nem lehet érvényesíteni. Az adós vagyonát ezen időszak alatt vagyonfelügyelő védené, aki ha azt tapasztalja, hogy az adós feléli a vagyonát, akkor kezdeményezhetné az eljárás átfordítását adós által irányított csődeljárásból rendes eljárásba. Ez a moratórium kiterjedne valamennyi olyan követelésérvényesítési jogra, lehetőségre, amely bármely hitelező által csökkentheti az adós vagyonát, és ezzel megakadályozhatja a reorganizációt. Az új koncepció többletjogokat biztosítana a zálogjogos hitelezők számára, ez a szabályozási elem elsősorban a zálogjoggal rendelkező kishitelezők érdekeit védené. Mindez azt mutatja, hogy az új törvény elsősorban a reorganizációra, azaz a bajba jutott cégek talpra állítására, és nem azok megszüntetésére épül. Ugyanakkor az új törvény a vagyon kimentését is megakadályozná, amire az elmúlt 15 évben számos példa akadt.
Végezetül Molnár György szólt arról, hogy a jogszabály alapkoncepciójának meghatározásakor nem döntöttek egyértelműen egy adóspárti vagy egy hitelezőpárti rendszer kialakítása mellett, hanem egy kiegyensúlyozott, minden érdeket egyenlő szinten képviselő rendszer létrehozására voksoltak.