A Debreceni Egyetemen – és még öt másik felsőoktatási intézményben – az idén hoztak létre regionális tudásközpontot, az év folyamán még négy-öt kaphat szabad utat, 2006 után pedig újabb tucatnyi alakulhat országszerte. A centrumok arra hivatottak, hogy a kutatásra fordított pénzek hatékonyságát növeljék, illetve magántőkét is mozgósítsanak az innováció finanszírozására – tudtuk meg Domonics Róberttől, a Kutatásfejlesztési Pályázat- és Kutatáshasznosítási Iroda projektkoordinátorától. A most megalakult debreceni, szegedi, pécsi, miskolci, illetve két budapesti centrum mindegyike négyéves programmal rendelkezik, létrehozásukhoz kilencmilliárd forinttal járult hozzá az Innovációs Alap. A debreceniek biotechnológiai tudásközpont alapításával pályáztak és nyertek 1,7 milliárd forintot. Az egyetem és a tudáscentrumprojektben vele együttműködő 16 cég – amelyek maguk is együttesen több mint egymilliárd forintot fektetnek be – a gyógyításban és a mezőgazdasági hozamnövelésben hasznosítható eljárások és hatóanyagok mielőbbi forgalomba hozatalában érdekelt, ezt célozzák meg a meglehetősen széles skálán mozgó kutatások. A knowledge center munkájában részt vevő biológusokból, fizikusokból, biokémikusokból, orvosokból, gyógyszerészekből és agrárszakemberekből álló kutatócsoportok mindegyike nemzetközi szinten is jegyzett.
A tudásközpontmodellben megvalósuló együttműködés lényege, hogy a cégek közvetlenül adhatnak megrendelést a témában jártas tudományos közösségeknek, amelyek az egyetemi infrastruktúrára támaszkodva, ám saját cégeiken keresztül teljesíthetik a megbízást. A dolog újszerűsége s egyben vonzereje, hogy a kutatók a szabadalomtól a konkrét termék gyártásáig minden fázison keresztül követhetik találmányaik, felfedezéseik sorsát, és részesedhetnek azok hasznából.
Fésüs László professzor – a projekt vezetője – a kutatás és a vállalkozás ilyen típusú összekapcsolásának nemzetközi tapasztalatai ismeretében állítja, a tudomány és az üzlet tudásközpontokban megvalósuló együttműködése igen gyümölcsöző. A biotechnológia területén a skót Dundee kisváros egyeteme hozott létre modellértékű kitűnő knowledge centert, és mutatta meg a világnak, milyen gazdasági eredményeket mutathat fel egy ilyen szerveződés. A tíz éve még teljesen jelentéktelen kisvárosban ugyanis a nemzetközi tekintélyű biokémikus, Philip Cohen kezdeményezésére a tudomány és a gazdaság közötti szakadékot egy szellemes megoldással áthidalták, s ezzel megalapozták a világszínvonalú biotechnológiai ipari centrum létrejöttét. Dundee kutatói diagnosztikai eljárásokat, gyógyszerhatóanyagokat, genetikai kutatási hátteret igénylő eljárásokat fejlesztenek ki tudományos aprólékossággal. Az így kapott eredmények a kutatók részben vagy egészében birtokolt cégén keresztül azonnal megjelennek a piacon. És mivel a termékek gyártása, forgalmazása már a piac logikája és tempója szerint történik, korántsem meglepő, hogy a városka vállalkozásai évente több tíz milliárd fontos forgalommal büszkélkedhetnek.
Debrecenben elsőként egy minden résztvevő számára jól áttekinthető szervezetet kívánnak létrehozni, amelynek egyik pillére a kutatási irányok kijelöléséért felelős tudományos tanács, a másik pedig a napi ügyek intézésére létrehozandó technológiai transzferiroda. Ez utóbbi feladatkörébe tartozik a találmányok szabadalmi ügyeinek intézése csakúgy, mint a kutatásban fantáziát látó cégek felkutatása vagy a konkrét tőkebevonás. Fésüs László professzor úgy véli, ezt az irodát idővel célszerű átalakítani egy holdingjelleggel működő céggé, mert így a szabadalomhasznosítás, a tőkebevonás gördülékenyebbé, hatékonyabbá tehető. Az új innovációs törvény lehetővé teszi, hogy a majdan létrehozandó cégekben maga az egyetem is tulajdonossá váljon, s ez garancia lehet arra, hogy a tudomány és az üzlet egészséges egyensúlya a későbbiekben is megmaradjon.
Fésüs Lászlónak meggyőződése: a tudásközpont ösztönzőleg hat majd az Észak-alföldi régió gazdasági életére, hiszen a bekapcsolódó cégek mint egy inkubátort használhatják az egyetemen rendelkezésre álló kutatási kapacitásokat. Éppen ezért igény velük szemben, hogy ebben a támogatott környezetben megerősödve munkahelyet teremtsenek, fejlődjenek, hosszú távon pedig képessé váljanak az innováció finanszírozására. Erre ösztönzi őket a szabályozás is, hiszen a tavaly létrehozott Innovációs Alap bevételi forrását a kutatás-fejlesztés eredményeit hasznosító cégek befizetései jelentik. Ezek növekedésével az állam – csakúgy, mint a fejlett világ országaiban – csökkenti részvételi arányát a K+F finanszírozásában. A hazai modellnek tekinthető debreceni tudáscentrumban a cégek már úgy kapcsolódnak be a munkába, hogy az egyetem forrásai mellé odateszik a sajátjaikat is.
A Synosens Kft. képviseletében Csányi Péter ügyvezető igazgató elmondta: nekik óriási segítség, hogy támaszkodhatnak a Debreceni Egyetem infrastruktúrájára. A tudáscentrumban egy ismert vérnyomáscsökkentő gyógyszer hatékonyságát vizsgálják cukorbetegeken. A téma iránt az keltette fel az érdeklődésüket, hogy az utóbbi húsz évben alig jelent meg új hatóanyagú gyógyszer az egyre inkább népbetegséggé váló diabétesz kezelésére. Mivel az általuk használt hatóanyagokat más területen már kipróbálták, ez a vizsgálódás kisebb kockázatú kutatásnak számít, mint a teljesen újszerű megoldások megtalálása. Mégis nagyszabású innovációs eredmény érhető el, hiszen teljesen újszerű módon azt kívánják elérni, hogy a szervezet inzulin iránti érzékenységét fokozzák, és így érjenek el a betegnél javulást.
A Comgenex Rt. Bágyi István projektmenedzser tájékoztatása szerint molekulabankot kíván létrehozni a debreceni tudásközpontban. A cég ugyanis gyógyszerkutatásra alkalmas kismolekulák – szénalapú vegyületek alapegységei – előállításával foglalkozik. Fennállásuk tíz éve alatt bizonyították, újító szellemnek a cégen belül sincsenek híján: a molekulagyártást vezérlő szoftverük ugyanis 2001-ben Innovációs Nagydíjat nyert. Ám az általuk alkalmazott robotos technológia bizonyos esetekben nem elég hatékony, ezért olyat szeretnének kidolgozni, amely gyorsabban talál megoldást az adott betegség kezelését szolgáló hatóanyag kifejlesztéséhez szükséges vegyületek molekulájának modellezéséhez, illetve „gyártja le” a szükséges molekulákat. Maga a molekulabank egy ilyen információkat tartalmazó szoftver, s ennek kifejlesztésén szorgoskodnak a debreceni tudáscentrum kutatói a cég kreatív szakembereivel együtt.
Bárány Péter, a Baromfi-Coop Kft. kontrollingvezetője azt közölte: azért kapcsolódtak be a tudásközpont munkájába, mert növelni szeretnék az általuk hizlalt szárnyasok „mellkihozatalát”, vagyis a jelenlegi fajtákat jellemző melltömegnél nagyobbat kívánnak elérni. Általánosan elfogadott számítások szerint ugyanis egy százalék melltömeg-növekedés eredményeként az árbevétel három-öt százalékkal nő. A kutatás első fázisa mintegy harmincmillió forintba kerül, ebben a cég saját ereje és a tudásközpont-pályázatból elnyert támogatás egyaránt benne foglaltatik. A Baromfi-Coop az agrártudományi centrum kutatóival működik együtt: genetikai programok kidolgozásában és újszerű takarmányozási eljárások kifejlesztésében érdekeltek.
Az Észak-alföldi Regionális Agrár-innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. szintén tagja annak a tizenhat cégnek, amelyek első körben részt vesznek a debreceni tudáscentrum munkájában. Popovics László ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint azt vállalták, hogy megismertetik a piac igényeit a kutatókkal, egyben piacot keresnek az egyetem programjában szereplő, eredménnyel kecsegtető kutatások alapján gyártható termékeknek. Így például az egészséges táplálkozás követelményeit kielégítő, magas feldolgozottságú élelmiszer-szabadalmaknak, illetve kártevőknek ellenálló növényfajtáknak.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
