Május 3-án az unióra szakosodott Bruxinfo közzétette azokat az előzetes adatokat, amelyek a tíz tagállam 2004. évi befizetéseire és az uniótól felvett pénzeire vonatkoznak. Az adatok mind a tíz államnál többletet mutatnak a tavalyi évre. Vagyis az aggályok látszólag nem teljesedtek be, de – mondta el Surján László a Magyar Nemzetnek – egy mélyebb elemzés más képet mutat. A Magyarországnál kimutatott 160 millió eurós többlet ugyanis 12 millióval kevesebb, mint amit közvetlen költségvetési kiegészítésként kaptunk. Ezt az összeget azért kaptuk, mert az unió előre látta, hogy megvan a nettó befizetés veszélye, és azt el akarta hárítani. Ha ezt a többletsegélyt nem kapjuk meg, akkor 12 millió eurós, vagyis 3 milliárd forintos deficittel teljesítettünk volna az első évben. Arra a kérdésre, hogy miként állunk a tíz újonnan csatlakozott tagállam sorában, Surján elmondta: a legtöbb pénz Lengyelországba áramlott, mégpedig 1400 millió euró. Abszolút öszszegben valóban az ötödikek vagyunk, csakhogy egy ilyen sorrend nem jogos, hiszen a támogatások egy része közvetlenül is figyelembe veszi az ország lakosainak számát, ami a reális összehasonlítási alap. Ekkor 16 eurót, azaz mintegy 4000 forintnyi összeget kapunk. A litvánoknak és az észteknek 100 euró fölött sikerült az évet zárni, de még a csaknem 40 milliós Lengyelország is 37 eurót kapott fejenként. Így a tíz újonnan csatlakozott tagot sorba állítva kiderül, hogy Magyarország kapta egy főre vetítve a legkisebb összeget, ami mindennek mondható, csak nem jó kormányzati teljesítménynek, hangsúlyozta Surján. A felzárkóztatási pénzeknél mintegy 30 millió eurót „benn hagytunk” az unióban. Még nagyobb az eltérés az előcsatlakozási alapokból felvehető összegeknél, és a lehető legrosszabb a helyzet a mezőgazdaságban, ahol a több mint 200 millió euró hozzáférhető összegből mindössze 60 milliót sikerült megszerezni. De ezek még csak előzetes adatok, és lehet, hogy a végeredmény ennél is rosszabb lesz. Ami nem fog változni, az az, hogy Magyarország e téren is az utolsó helyen áll. E számokból is látható a minisztercserék indokoltsága. Ha tehát javítani akarunk a teljesítményünkön, vagyis jövőbeni egyenlegünkön, akkor az egész kormányt le kellene cserélni, fejezte be Surján a nyilatkozatát.
*****
A PPP-vel kockáztat az állam. A köz- és magánszféra együttműködésében megvalósuló PPP-fejlesztések esetében a kockázat vállalása a kulcskérdés, ha a befektető szerepvállalása e tekintetben kimutatható, nem lehet egyszerű hitelnyújtásról beszélni az állam részéről – közölte tegnap Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese. Az Eurostat szerint a PPP-projektek magánberuházásnak számítanak, ha a fejlesztő vállalja az építési kockázatot s a rendelkezésre állási és a keresleti közül legalább az egyiket. A KSH a PPP esetében a kockázati arányokon túl azt mérlegeli, hogy a végleges szerződés miképp számolható el. Főként az autópálya-építéseknél szakértők szerint meghatározó az állam szerepvállalása. (P. G. I.)
origo.hu
Így alázzák meg segítőiket a Tisza központjában – mutatjuk a botrányos szavakat
