A szolidaritás jegyében nyilvánította munkanappá pünkösdhétfőt Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő, ám próbálkozása sajátos módon vallott kudarcot. A franciák ugyanis nem hallgattak a felhívásra, s többségük nemes egyszerűséggel otthon maradt. A pihenőnap eltörlésétől Raffarin kétmilliárd euró bevételt remélt, amelyet elmondása szerint a hátrányos helyzetűek és idősek megsegítésére fordított volna a kormány.
A miniszterelnök az elmúlt napokban többször is megemlékezett a két évvel ezelőtti nyári kánikuláról, amelynek tizenötezer francia esett áldozatául, ám nyílt titok, hogy a bevétel révén létrehozandó harmincezer munkahely emlegetése inkább politikai, mintsem szociális célokat szolgált. Az európai alkotmányról tartandó május 29-i népszavazás miatt így is folyamatosan politikai üzenetekkel bombázott lakosság talán éppen ezért nem is engedett a nyomásnak, s az egészségügyet leszámítva gyakorlatilag sehol nem dolgozott a hétköznapokon elvárható szinten. Az iskolák többnyire csak ügyeletet tartottak, a tömegközlekedés akadozott, a dolgozók többsége pedig vagy munkahelyén sztrájkolt, vagy be sem ment dolgozni. A nagyobb magánvállalatok többsége maga döntött úgy, hogy hétfőre szabadnapot ad a munkatársaknak.
Raffarin egyébként sem erős pozícióit tehát aligha javította a kudarcba fulladt szolidaritási akció. Az eset a kormány számára is igen kedvezőtlen kihatásokkal lehet, hiszen pünkösdhétfő mindössze tizenhárom nappal előzte meg az európai alkotmányról döntő referendumot, amelynek sorsa továbbra is igen bizonytalan. A felmérések szerint jelenleg körülbelül ugyananynyian támogatják, mint ellenzik az alapdokumentumot, sokan vannak azonban, akik a növekvő munkanélküliség és a jólét gyengülése miatti tiltakozásul támadják az alkotmányt. Az ő szemükben pedig aligha lehet jó üzenet, hogy a kormány még az ünnepnapot sem tartja kellő tiszteletben.

Házasság első látásra – fogorvosi székben ülve lángolt fel a szerelem?