Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint a stabil, bejelentett foglalkoztatás növelését és az ehhez szükséges feltételek megteremtését célozza a versenyszférában az a négy törvénymódosító indítvány, amely a kormány száz lépés programjának első elemeit jelenti. A javaslatcsomag parlamenti vitájában elmondta, hogy az előterjesztések elfogadásával a munkanélküli-ellátás helyébe az álláskeresési támogatás lépne, amely az állástalanság első hónapjaiban a mainál magasabb, keresetarányos jövedelmet biztosítana. A szóban forgó támogatás álláskeresési járadék és segély formájában is felvehető lenne. Járadékot maximum 270 napig az kaphatna, aki a megelőző négy évben legalább egy évig dolgozott. A járadék összege az első szakaszban a korábbi átlagkereset 60 százaléka volna, a második szakaszban pedig a minimálbér 60 százaléka. Álláskeresési segélyre azok lennének jogosultak, akik hosszabb, legalább 180 napos „járadékos idejük” idejük alatt sem találtak munkát. A segély összege egységesen a minimálbér 40 százalékával egyezne meg. A javaslatcsomag része az is, hogy a magánháztartásokban alkalmi munkát vállalók – takarítók, gyermekfelügyelők, kertészek – az eddigi 120 nap helyett évente 200 napot dolgozhatnak alkalmi munkavállalói könyvvel. A nyugdíj előtt álló munkavállalókra vonatkozna az a módosítás, amelynek értelmében részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjogosultság eléréséig az állam az utolsó három évben kompenzálná a nyugdíjjárulék-különbözetet.
A kormánypártok támogatásukról biztosították a javaslatcsomagot. Az MSZP vezérszónoka, Gúr Nándor úgy vélte, a javaslatok elfogadásával olyan folyamatok indulnának meg a munka világában, amelyek párosulnak a foglalkoztatás bővülésével, és kézben tartják a munkanélküliséget. Az SZDSZ-es Béki Gabriella szerint a törvénycsomag abból indul ki, hogy nagyobb hangsúlyt kell adni a munka értékének és becsületének, illetve komolyan kell venni azt a szlogent, hogy „mindenkinek megérje dolgozni”.
A Fidesz szerint érdemi változtatást nem tartalmaz a törvénycsomag. Bernáth Ildikó vezérszónok úgy értékelte: nem egyéb történt, mint hogy más névre keresztelték át a munkanélküli-ellátás rendszerét. Kifogásolta, hogy az indítvány elfogadásával nehéz helyzetbe hozzák azokat a munkanélkülieket, akik leszakadó vagy hátrányos településeken élnek. Hangsúlyozta, hogy az új munkahelyek létrehozásához elsőként a vállalkozások helyzetén kellene változtatni, amelyhez azonban stabil gazdasági környezetre volna szükség. Németh Szilárd (Fidesz) kiemelte, hogy a prémiumévek program módosítása nemhogy többletjuttatást nem ad, hanem egyenesen elvesz a nyugdíj felé közeledőktől. Úgy vélte, ez az elképzelés nem más, mint Gyurcsány Ferenc „ötletrohamának” része. Az MDF-es Csáky András jelezte, hogy frakciója a jelenlegi formájában nem támogatja a foglalkoztatási törvényt módosító javaslatot, a prémiumévek programról szóló törvény módosítását azonban megszavazzák.

Egyre gyanúsabbak a körülmények az óvodából eltűnt gyermek ügyében – vajon ki lehet a felelős?