Régi foglalkoztatáspolitika új néven?

Az érdemi változtatásokat hiányolta az ellenzék abból a foglalkoztatáspolitikai törvénycsomagból, amelynek vitáját tegnap kezdte meg a parlament. A Gyurcsány-kormány száz lépés programjának első elemeit tartalmazó előterjesztésekről a kabinet a stabil, bejelentett foglalkoztatás növelését várja.

Munkatársunktól
2005. 05. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint a stabil, bejelentett foglalkoztatás növelését és az ehhez szükséges feltételek megteremtését célozza a versenyszférában az a négy törvénymódosító indítvány, amely a kormány száz lépés programjának első elemeit jelenti. A javaslatcsomag parlamenti vitájában elmondta, hogy az előterjesztések elfogadásával a munkanélküli-ellátás helyébe az álláskeresési támogatás lépne, amely az állástalanság első hónapjaiban a mainál magasabb, keresetarányos jövedelmet biztosítana. A szóban forgó támogatás álláskeresési járadék és segély formájában is felvehető lenne. Járadékot maximum 270 napig az kaphatna, aki a megelőző négy évben legalább egy évig dolgozott. A járadék összege az első szakaszban a korábbi átlagkereset 60 százaléka volna, a második szakaszban pedig a minimálbér 60 százaléka. Álláskeresési segélyre azok lennének jogosultak, akik hosszabb, legalább 180 napos „járadékos idejük” idejük alatt sem találtak munkát. A segély összege egységesen a minimálbér 40 százalékával egyezne meg. A javaslatcsomag része az is, hogy a magánháztartásokban alkalmi munkát vállalók – takarítók, gyermekfelügyelők, kertészek – az eddigi 120 nap helyett évente 200 napot dolgozhatnak alkalmi munkavállalói könyvvel. A nyugdíj előtt álló munkavállalókra vonatkozna az a módosítás, amelynek értelmében részmunkaidős foglalkoztatás esetén a nyugdíjjogosultság eléréséig az állam az utolsó három évben kompenzálná a nyugdíjjárulék-különbözetet.
A kormánypártok támogatásukról biztosították a javaslatcsomagot. Az MSZP vezérszónoka, Gúr Nándor úgy vélte, a javaslatok elfogadásával olyan folyamatok indulnának meg a munka világában, amelyek párosulnak a foglalkoztatás bővülésével, és kézben tartják a munkanélküliséget. Az SZDSZ-es Béki Gabriella szerint a törvénycsomag abból indul ki, hogy nagyobb hangsúlyt kell adni a munka értékének és becsületének, illetve komolyan kell venni azt a szlogent, hogy „mindenkinek megérje dolgozni”.
A Fidesz szerint érdemi változtatást nem tartalmaz a törvénycsomag. Bernáth Ildikó vezérszónok úgy értékelte: nem egyéb történt, mint hogy más névre keresztelték át a munkanélküli-ellátás rendszerét. Kifogásolta, hogy az indítvány elfogadásával nehéz helyzetbe hozzák azokat a munkanélkülieket, akik leszakadó vagy hátrányos településeken élnek. Hangsúlyozta, hogy az új munkahelyek létrehozásához elsőként a vállalkozások helyzetén kellene változtatni, amelyhez azonban stabil gazdasági környezetre volna szükség. Németh Szilárd (Fidesz) kiemelte, hogy a prémiumévek program módosítása nemhogy többletjuttatást nem ad, hanem egyenesen elvesz a nyugdíj felé közeledőktől. Úgy vélte, ez az elképzelés nem más, mint Gyurcsány Ferenc „ötletrohamának” része. Az MDF-es Csáky András jelezte, hogy frakciója a jelenlegi formájában nem támogatja a foglalkoztatási törvényt módosító javaslatot, a prémiumévek programról szóló törvény módosítását azonban megszavazzák.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.