Júniusig megvalósul az egész évre tervezett államkötvény-kibocsátás állománya, az ÁKK Rt. ugyanis újabb, idén immár a negyedik nagy értékű kötvénykibocsátás szervezését kezdte meg. A mostani tranzakció értéke ötvenmilliárd jen, azaz mintegy 92 milliárd forint, amelyet az ÁKK hazánk idén lejáró államadósságának finanszírozására költ el. Az öt- és hétéves futamidejű kötvények kibocsátását a Daiwa és a Mizuho pénzintézetek szervezik, az értékpapírok kibocsátása és árazása a következő hónapban várható. A Pénzügyminisztérium az idei év egészére 3-3,5 milliárd euró értékű kötvénykibocsátást jelzett előre, ám ebből közel hárommilliárd eurónyi már meg is valósult.
Az államkötvény-kibocsátásokat Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője a jelenlegi kedvező kibocsátási feltételekkel indokolta.
– Áttekinthetetlenné és kaotikussá váltak a kormány államkötvény-kibocsátásai, nem lehet tudni, hogy a befolyó milliárdokkal pontosan mi történik – fogalmazott Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke, aki hangsúlyozta: a testület ellenzéki tagjai hamarosan kezdeményezni fogják az államadósság finanszírozásának kivizsgálását.
Eközben Európa legnagyobb hitelminősítője, a Fitch Ratings újabb adósi helyzetértékelést adott ki a közép- és kelet-európai országokra vonatkozóan, s a jelentésben hazánkat több ponton is kiemeli. Eszerint a helyi államadósság-piacra jellemző, igen nagy arányú nem rezidens befektetői jelenlét fokozza Magyarország sebezhetőségét az amerikai kamatemelésekkel és a befektetői kockázatkerülési hajlammal szemben. A jelentős ikerdeficittel küszködő Magyarországon bizonyos kockázata van a piaci megingásoknak – állapítja meg a Fitch, amely arra emlékeztet, hogy hazánk az egyetlen ország, amelynek hosszú távú hazai adósságát a Fitch Ratings leminősítette.
Mélyponton a gazdaság? Jelentősen lelassult az ipari termelés bővülésének üteme – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb jelentéséből, amely szerint az ipari kibocsátás az idei első három hónapban mindössze 1,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva idén márciusban 1,4 százalékkal, míg munkanaphatástól megtisztítva 3,9 százalékkal nőtt. Kedden közli a KSH mellett dolgozó Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet a magyar gazdaság első negyedéves teljesítményére vonatkozó becslését, ám az eddig rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a bruttó hazai termék növekedése mindössze háromszázalékos bővülést mutat, sőt nem elképzelhetetlen az ennél alacsonyabb teljesítmény sem. Amennyiben az Ecostat két százalék körüli értéket hoz nyilvánosságra, úgy a gazdaság nyolcéves mélypontjára süllyed, ilyen növekedést ugyanis utoljára 1997 elején mért a statisztikai hivatal.
